hu Nagy tarkalepke

Nagy tarkalepke
	Nagy tarkalepke a hegyi kosbor (Orchis anatolica) virágán (Híosz szigetén, Nea Moni mellett)
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Tarkalepkefélék ; (Nymphalidae);
Alcsalád:	Tarkalepkék (Nymphalinae);
Nemzetség:	Melitaeini;
Alnemzetség:	Melitaeina;
Nem:	Melitaea;
Faj:	M. phoebe;
Tudományos név
	Melitaea phoebe; Denis & Schiffermüller, 1775
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy tarkalepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy tarkalepke témájú médiaállományokat és Nagy tarkalepke témájú kategóriát.

A nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

Észak-Európát kivéve egész Egész Eurázsiában elterjedt, emellett megtalálható Észak-Afrikában is. Dél- és Közép-Európában kifejezetten gyakori. Magyarországon is mindenütt előfordul, de csak elvétve jelenik meg tömegesen.

Megjelenése

A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv (feltekeredő szívó-nyalócső).

Szárnyának fesztávolsága 36–46 mm; a nőstény nagyobb a hímnél. A szárny színezete és a fekete mintázat kiterjedése is meglehetősen változékony. Alapszíne sárgásvörös vagy gesztenyebarna, a fekete rajzolat éles, terjedelmes — olyannyira, hogy gyakran a háttérbe szorítja az alapszínt, amely ilyenkor világos foltokká zsugorodik össze. Hátsó szárnyán a gyöngyfoltsor sávjában nincsenek fekete pettyek, csak a legritkább esetben látható benne egy-két pontszerű árnyék. Legjobb elkülönítő bélyege, hogy a hátsó szárny fonákján a szegélytér sárga szalagját minden érközben egy-egy vörös pont díszíti. Igen jellemző a fajra az elülső szárnyon az m³-cu¹ ér közében a külső szegély világos foltsorában fellépő és mélyen a tő felé kiugró háromszögletű vagy ívelt sapkafolt, amely ugyanilyen erőteljesen látható a szárny fonákján is. A világos foltsorok színe többnyire eléggé egyenletes világos vörhenyesbarna, de vannak olyan, tarka példányok is, amelyek egyes foltjai világos sárgásvörösek. A fonák mintázata is élesen rajzolt, a gyöngyfoltsort mindkét oldalról igen mély és rendszerint sötét (fekete) ívek határolják; ezek mindig kapcsolódnak egymáshoz. A gyöngyöket a világospiros szalagban sötétvörös, de elmosódott foltocskák képviselik. A kapilláris csík olykor elég fejlett.

A hernyó feketésszürke, sárgásfehér foltokkal, sárgásfehér oldalsávval, fekete fejjel, rövid vörösesbarna áltüskékkel.

♂
♂ △
♀
♀ △

Életmódja

Az oligofág hernyó főleg az:

útifűfélék (Plantago,
imola-fajok (Centaurea spp.) és
aszat-fajok (Cirsium spp.) leveleit rágja, a lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át.

Magyarországon évente két nemzedéke repül:

május-júniusban, illetve
július közepétől szeptember legelejéig.

Délebbre, melegebb éghajlaton olykor egy harmadik nemzedéke is kifejlődik.

Tág életterű faj: hazánkban száraz sztyeppréteken, valamint nedvesebb kaszálókon, hegyvidéki völgyekben egyaránt előfordul.

A hernyó telel át, társasan, selyem szövedékben.

Szaporodása

Rokon fajok

Legközelebbi rokona a magyar tarkalepke (Melitaea punica telona).

Források

Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 52.
kitaibel.hu: Melitaea phoebe
Melitaea phoebe
Nagy tarkalepke^{[halott link]}

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap