Rétalapon született, azonban a család azonban csakhamar Ajkára, az anyai jószágra költözött. A közép- és főiskolai tudományokat PápánTóth Ferenc, a későbbi szuperintendens és Márton József tanárok alatt végezte; azután másfél évig ugyanazon főiskolában a retorikai és logikai tantárgyakat tanította, majd senior lett. 1813-ban végezte az iskolai seniorságot. Míg a szüleinél tartózkodott, megválasztották a pápai főiskola történelmi tanárává, de oly feltétellel, hogy előbb a külföldi tanintézeteket meglátogassa. Még azon évben útnak indult és Bécsben a természet- és vegytani tárgyakból rendkívüli előadásokat hallgatott; innét 1814-ben utazott NémetországbaPéczely József és Hetényi János társaságában. Másfél évet töltött a jenai és göttingeni egyetemeken. Rendes tanárságát tehát 1815-ben kezdette meg és azt 1821-ig folytatta, midőn Kocs (Komárom megye) egyháza hívta meg rendes lelkészenek. 1822-ben ugyanazon megye jegyzője, 1826-ben helyettes és 1827-ben rendes esperes lett. A társadalmi és megyei közéletben befolyásos szerepe volt. Az 1839-40. évi országgyűlésre az egyházkerület részéről hitszónokká, 1845-ben pedig szuperintendenssé és komáromi lelkésszé választatott. 1865-ben ülte meg egyházi hivataloskodásának 50 éves jubileumát. 1876-ban 88 éves korában nyugalomba vonult.
Munkái
Oratio, qua suditorum ordinis saecularis atque ecclesiastici aestimatissimorum, maecenatum amplissimorum, curatorum et inspectorum optimorum, collegarum venerandarum, discipulorumque svavissimorum coronam valere jubet. Jaurini. 1821.
Az emberi társaságos életnek becse a közhasználatúság. Mellyet… Magyari Kossa Péter urnak… tetemei felett 1827. eszt. május 9. napján a Kápolnás Nyéki ref. templomban tartatott gyász tisztességtétel alkalmatosságával élő szóval előadott. Székesfejérvár, 1827.
A keresztyén vallás diadalmán való hálás öröm. Tóth Ferencz helv. vall. tul a dunai fő pásztori hivatalára való felszentelése alkalmával hirdetett. Veszprém, 1828. (Beszéd. Főtiszt. Tóth Ferencz egyházi innepe).
A keresztyén egyházak minden keresztyén szív óhajtásának igen méltó tárgyai. A sz. kir. Székes-Fehérvár városában meg települt helv. vallástételt tartó keresztyén hívek új egyházában, ennek 1837. okt. 29. lett felszentelése alkalmával mondott egyházi beszédében hirdette. Pápa, 1838.
Egyházi beszéd, melyet a pesti h. h. ev. egyházban 1839. ápr. 14. tartott. Kiadták a t. szerző úr pesti több tisztelői. A példányok ára az árvíz által megrongált pesti ref. paplak felépítési költségeinek némi potlására van ajánlva. Pest.
A helv. hitv. ft. egyházkerület 1844. évben ápril 20 és május 1., 2. és 3. napjain tartott gyülésének jegyzőkönyve. Hely n.
Emlékoszlop… Tóth Ferencz koporsójánál Pápa, 1845. (Széki Bélával együtt).
Fejedelmi nagyság, nemzeti közbánatra elhunyt fens. cs. kir. főherczeg József Magyarhon tisztelve szeretett nádorának gyászünnepén szab. kir. Rév-Komárom városi ev. ref. gyülekezet szentegyházában 1847. febr. 7. néhány alapvonalakban felmutatva. Kinyomatták hívei. Komárom. Előszót írt a Liszkay József által kiadott Helvét hitvalláshoz. (Pápa 1852.).
Források
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, Bódé, Csékút, Padrag, Tósok és Tósokberénd neves személyiségei. Ajka, Ajka és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége, 2003.
Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
