Nagy Gergely (Budapest, 1942. október 22. –) görög szakos magyar származású amerikai professzor a Harvard Egyetem klasszika szakán, Homérosz és az archaikus görög költészet szakértője.
1962-ben Bachelor of Arts fokozatot az Indianai Egyetemen klasszikus nyelvészetből, majd 1966-ban Phd-t a Harvard Egyetemen klasszikus filológiából szerzett, és mindjárt az egyetem tanára is lett. 2000-től pedig ugyanott igazgatója a Center for Hellenic Studiesnak, Washingtonban.
Megkapta Francis Jones professzor görög irodalom és összehasonlító irodalom katedráját, majd részmunkaidőben az egyetem cambridge-i kampuszán, Massachusettsben oktatott.
1989-től 1994-ig elnöke a Harvard Undergraduate Literature Concentrationnak, közben az 1990–91-es tanévben az American Philological Association elnöke volt. 1994-től 2000-ig pedig az irodalom tanszék dékánja volt a Harvardon. 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
A nyílt ajánlat tömegoktatásra
2013-ban a Harvard edX kurzus keretében (amely egy massive open online course) meghirdette a híres Az ókori görög hős programot, amelyet az egyetem több ezer diákja követett az elmúlt évtizedekben. Nagy segítésére az egyetem felhívást tett közzé, hogy korábbi diákjai csatlakozzanak önkéntesként a kurzushoz, mint mentorok, vitacsoport-vezetők. Körülbelül tíz egykori tanár kapcsolódott be önkéntesként. A kurzuson 27 000 diák regisztrált.[1]
Családja
Ő és felesége, Olga Davidson, aki oktató a Brandeis' Humanities Programban és az Ilex Foundation elnöke, társigazgatók voltak a Currier House a Harvardon 1986 és 1990 között.
Nagy két fivére hasonló területeken aktív: Balázs a Szent Kereszt Főiskola (Worcester, Massachusetts) klasszikus irodalom tanszékén, miközben József F. a kelta folklór és mitológia tanszéken az UCLA-n professzor.
Művei
Könyvek
Egyetlen szerzőként
Gregory Nagy, Greek Dialects and the Transformation of an Indo-European Process, Harvard University Press, 1970
Gregory Nagy, Comparative Studies in Greek and Indic Meter, Harvard University Press, 1974
Gregory Nagy, The Best of the Achaeans: Concepts of the Hero in Archaic Greek Poetry, Revised Edition, Johns Hopkins University Press, 1998; pubblicazione originale 1979
Gregory Nagy, Greek Mythology and Poetics, Cornell University Press, 1990
Gregory Nagy, Pindar's Homer: The Lyric Possession of an Epic Past, Johns Hopkins University Press, 1990
Gregory Nagy, Poetry as performance. Homer and beyond, Cambridge University Press, 1996
Gregory Nagy, Homeric Questions, University of Texas Press, 1996
Gregory Nagy, Plato's Rhapsody and Homer's Music : The Poetics of the Panathenaic Festival in Classical Athens, Harvard University Press, 2002
Gregory Nagy, Homeric Responses, University of Texas Press, 2003
Gregory Nagy, Homer's Text And Language, University of Illinois Press, 2004
Gregory Nagy, Homer: The Preclassic, University of California Press, 2010
Gregory Nagy, The Ancient Greek Hero in 24 Hours, Harvard University Press, 2013
Szerkesztőként, vagy társszerzőként
Victor Bers, G. Nagy (szerk.), The Classics In East Europe: From the End of World War II to the Present, American Philological Association Pamphlet Series, 1996
Nicole Loraux, G. Nagy, L. Slatkin (szerk.), Postwar French Thought vol. 3, Antiquities, New Press, 2001
Gregory Nagy (szerk.), az utánnyomott cikkek gyűjteményéhez igen rövid bevezetőkkel: Greek Literature, Taylor and Francis, London, 2001; Routledge, 2002, 9 volumi. Il vol. 4, item 14, fu ristampato senza il permesso dell'autore e senza il permesso previsto del giornale in questione.
Cikkei
Gregory Nagy, The Professional Muse and Models of Prestige in Ancient Greece, in: Cultural Critique, 12 (1989), pp. 133–143.
Gregory Nagy, Early Greek Views of Poets and Poetry, in: The Cambridge History of Literary Criticism, vol. 1, ed. G. Kennedy, Cambridge, 1989 (újranyomva 1993), pp. 1–77.
Gregory Nagy, The Crisis of Performance, in: The Ends of Rhetoric: History, Theory, Practice, ed. J. Bender and D.E. Wellbery, Stanford, 1990, pp. 43–59.
Gregory Nagy, Distortion diachronique dans l'art homérique: quelques précisions, in: Constructions du temps dans le monde ancien, ed. C. Darbo-Peschanski, Párizs, 2000, pp. 417–426.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gregory Nagy című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
