|
Nagy Emília
Nagy Emília Julianna (Budapest, 1955. április 5. – Verőce, 2022. július 31.) magyar nyelvész, középiskolai magyartanár, civil aktivista ÉletpályájaÁltalános iskolai tanulmányait a Budapest XIX. kerületi II. Zenei Általános Iskolában végezte. 1969‒1973 között a Leövey Klára Gimnázium angol tagozatos osztályába járt. Magyartanára, Bánki Irén hatására fordult érdeklődése az irodalom és a nyelvészet felé. Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK magyar‒orosz szakára jelentkezett. Az 1973/74-es tanévben képesítés nélküli pedagógusként dolgozott a Fővárosi Tanács XIX. kerületi Nevelőotthonában és Általános Iskolájában. Egyetemi tanulmányai során 1976-tól a magyar és az orosz mellett harmadikként fölvette a finnugor szakot is. 1979-ben magyar‒orosz középiskolai tanári és finnugor nyelvész diplomát szerzett. 1980‒1983 között az ELTE BTK Finnugor Tanszékén dolgozott tanársegédként. 1983-ban megvédte bölcsészdoktori értekezését. 1984‒1987 között a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként továbbra is az ELTE BTK Finnugor Tanszékén tanított. 1987‒1992 között magyartanárként visszatért első munkahelyére, amely immár a Fővárosi Önkormányzat Hetes Diákotthona és Általános Iskolája néven működött. 1992-től a Leövey Klára Gimnáziumban tanított, ahová egykori magyartanára javaslatára vették föl. 2002‒2010 között az iskola nevelési igazgatóhelyettese volt. Nagy szerepe volt az iskola hagyományainak ápolásában, megírta a Leövey és elődje, a Ranolder Intézet történetét, valamint több évig szerkesztette az iskola évkönyvét Klima Lászlóval közösen. Összeállította a hátrányos helyzetű fiatalok számára tanulási esélyt kínáló ifjúsági osztály programját, és osztályfőnökként 2013-ban sikeresen le is érettségiztette a Leövey első ifjúsági osztályát. Több évig vezette az iskola magyar‒művészeti munkaközösségét. Évekig ellátta a IX. kerületi gimnáziumok magyar nyelv és irodalom munkaközösségeinek tantárgygondozói felügyeletét. 1999-ben a pedagógus-továbbképzés keretében a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szakképzési Intézetében grafológiai diplomát szerzett. 1994‒2018 között a Numi-Tórem Finnugor Alapítvány kuratóriumának titkára volt. 2018-ban nyugdíjba ment. Első férje Gémes Antal, második férje Klima László volt. Gyermekei Gémes Boróka és Gémes Antos. Civil tevékenységeA 2010-es évek elején kapcsolódott be az egyenlő jogokért és a szabad oktatásért küzdő civil mozgalmak tevékenységébe. A HAT (Hálózat a Tanszabadságért), az OHA (Oktatói Hálózat), a Hívatlanul Hálózat, a MENŐK (Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület) és a Főnix Mozgalom tagja volt. Részt vett a 2015-ben alakult Demokratikus Kerekasztal munkájában is. Beszédei nyomán váltak közismertté a magyar közoktatás rendszerszintű problémái. A közfelháborodás napján tartott beszéde után nyilatkozott az Egyenes Beszédben, a Hír Tv pedig egy névazonosság alapján támadást indított ellene és az iskolájában zaklatta.[2] Elismerései és emlékezete
Művei
Szerkesztői munkái
Jegyzetek
Források |
||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
