hu Nad%C3%A1nyi Zolt%C3%A1n

	Nadányi Zoltán
Született	1892. október 9.; Feketegyörös
Elhunyt	1955. február 2. (62 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szanditz Gertud; (h. 1920–1955);
Foglalkozása	költő; író; fordító;
Sírhelye	Új köztemető (139/3-1-40)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nadányi Zoltán témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Kőrösnadányi Nadányi Zoltán (Feketegyörös, 1892. október 9. – Budapest, 1955. február 2.) magyar költő, író, műfordító, Nadányi Gertrud írónő apja.

Életútja

Kőrösnadányi Nadányi Károly földbirtokos és négyesi Szepessy Jolán fia. Tanulmányait Nagyváradon végezte, a jogakadémia befejezése után az államtudományi vizsgát Szegeden tette le.

1917-ben a Nagyvárad szerkesztőségében kezdte hírlapírói pályafutását; 1920-ig a sakkrovat vezetője is volt, majd 1919–1920-ban Zsolt Béla mellett a Tavasz című lap társszerkesztője lett; 1920-ban repatriált, s a Pesti Naplóhoz szerződött. 1926-tól Berettyóújfaluban Bihar megye levéltárosa lett. Az 1930-as években ismét a nagyváradi napilapokban jelentek meg versei. 1940–1944 között Bihar megye főlevéltárosa volt.

A második világháború után végleg Budapesten telepedett le. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak is.

Lírája a Nyugat modernségét népnemzeti hagyományokkal telítette. Piripócs című szatírasorozatában a várost hazudó faluról ad torzképet.

Életének utolsó szakaszában Börne, Heine, Lermontov, Moore, Mickiewicz és Słowacki verseiből fordított, míg saját verseiből francia, német és román nyelvű fordítások is megjelentek.

Felesége Szanditz Gertrud (1899–1968)^[3] volt, Szanditz Mór nagyváradi műjéggyáros és Stein Malvin lánya.^[4]

Művei

Versek; Vidor, Nagyvárad, 1908
Ilonka; Nagyváradi Ny., Nagyvárad, 1910
Nadányi Zoltán új versei; Szigligeti Társaság, Nagyvárad, 1914
Kerekerdő; s. n., Nagyvárad, 1917
Furcsa vendég. Versek; Dick, Budapest, 1921
Szép nő az ablakban; Singer-Wolfner, Budapest, 1925
Ezüstkert; Singer-Wolfner, Budapest, 1931
Szegényember naplója; szerzői, Berettyóújfalu, 1935
Nem szeretsz; Nyugat, Budapest, 1937
Bihar-vármegye; szerk. Nadányi Zoltán, sajtó alá rend. Ladányi István; Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatal, Budapest, 1938 (Magyar városok és vármegyék monográfiája)
Bocsáss meg. Új és válogatott versek; Vajna-Bokor, Budapest, 1941
Gyertek, énekeljünk! Versek; Új Idők, Budapest, 1944
Csók a sötétben; Egyetemi Ny., Budapest, 1947
Aranypiros pillangó. Válogatott versek. 1915-1955; utószó, Nadányi Gertrud; Magvető, Budapest, 1955
Hét falu kovácsa. Színmű; Magvető, Budapest, 1956
Körmenet; vál., sajtó alá rend., bev. Nadányi Gertrúd; Szépirodalmi, Budapest, 1975
Az első pogácsa; vers Nadányi Zoltán, rajz K. Lukáts Kató; Móra, Budapest, 1976
Nadányi Zoltán válogatott versei; vál., szerk. Kalász Márton; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1981 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
Hajnali találkozás. Kötetben még nem publikált írások; összegyűjt., szerk., utószó Urbán V. László; Aqua, Budapest, 1994
Szeress jobban. Válogatott versek; vál., összeáll., szerk. Réz Pál; Palatinus–Noran, Budapest, 1999 (Várad, villanyváros)
Nadányi Zoltán összegyűjtött versei; sajtó alá rend., jegyz. Urbán László; Argumentum, Budapest, 2006

Szakirodalom

Bakó Endre: Nadányi Zoltán élete és költészete; Berettyóújfalui Nagyközségi Tanács, Berettyóújfalu, 1975 (Bihari dolgozatok. A Bihari Múzeum közleményei)
Emlékkönyv Nadányi Zoltán születésének századik évfordulóján; szerk., tan. Bakó Endre, bibliogr. Héthy Zoltán; Polgármesteri Hivatal, Bakonszeg 1992
Bakó Endre: Kosztolányi a "faluvárosban"; B. Tónus BT, Bp.–Berettyóújfalu, 2000 (Bihari füzetek)
Bakó Endre: Nadányi Zoltán világa; TKK, Debrecen 2009