Núkszak indiánok
A núkszak indiánok (IPA-átírása: nʊksæk, núkszak nyelven Noxwsʼáʔaq) az USA Washington államának Whatcom megyéjében élő népcsoport. A képviseleti feladatokat ellátó, nyolc tagú törzsi tanács székhelye Demingben van.[2] A Whatcom megyében található Nooksack rezervátum lélekszáma a 2010. évi népszámlálási adatok szerint 884 fő.[1] TörténetAz önálló indián közigazgatást szorgalmazó, 1934-es Wheeler–Howard Act (más néven Indian Reorganization Act)[3] a núkszakok számára nem biztosított rezervátumot,[4] azonban 1971-ben a szövetségi kormány négyezer négyzetkilométert jelölt ki számukra. A núkszak törzs az 1930-as években fogalmazta meg alapszabályát.[5] Tagok kizárásaEgy 2013-as tanácsi döntés alapján Annie George 306 leszármazottjának kizárásáról döntöttek.[6] A döntés alapjául az 1942-es népszámlálás szolgált; a jegyzékben George neve nem szerepelt. A 306 személy (a törzs 15%-a) Annie George három, filippínó munkásokhoz férjhez ment lányának leszármazottai.[7] A személyek az 1980-as években lettek a törzs tagjai. A népcsoportban a Rabang, Rapada és Narte-Gladstone családok jelentős politikai befolyásra tettek szert; ezt a többi tag nem nézte jó szemmel azért sem, mert a családokban többeket is elítéltek kábítószerrel való kereskedésért.[7] A döntés érintetteit 2013 februárjában értesítették, hogy tagságuk 30 napon belül megszűnik;[8] a határozatot ellenzők Seattle-ben utcára vonultak. A családokat az indián ügyekért felelős irodával (BIA) is kapcsolatban álló Gabriel Galanda ügyvéd képviselte. Az ügy 2014 márciusában a törzsi bíróság elé került, amely a KUOW riportere szerint általában a tanáccsal összhangban dönt. A kiutasítás Washington állam legnagyobb ilyen esete.[9] A kizárandók szerint felmenőjük Matsqui George, a mai Brit Columbia területén fekvő egykori falu vezetőjének lánya.[10] Egyesek szerint a döntéssel Bob Kelly elnök a 2014-es, szorosnak ígérkező tanácsi választások előtt el akarta távolítani ellenlábasait a hatalom közeléből. Kelly minden olyan alkalmazottat kirúgott, aki a 306 fős csoport tagja vagy támogatója volt,[10] továbbá az őket képviselő ügyvédet eltanácsolta, és az ügy lezárásáig nem volt hajlandó új választásokat kiírni.[11] Susan Alexander bíró szerint az ügyvédet nem tilthatták volna el a képviselettől.[7] Erre válaszul Alexandert eltávolították pozíciójából, és új testület alakult Kelly vezetésével; az átalakítást a szövetségi kormány érvénytelennek nyilvánította.[8][12] Az elsőfokú ítéletet követően négy szabad tanácsi pozíciót hirdettek, azonban ezekre a per lezártáig nem írtak ki választásokat. George Adams felügyelő szerint a tanács visszaélt jogkörével; egy hagyomány szerint ilyenkor a törzs tagjai egységesen fellépve felülírhatják a vezetők döntéseit.[11] A törzs népe az összeférhetetlenség elkerülése érdekében 2016. július 14-én egy rezervátumon kívüli helyszínen találkozott. A 200 fő részvételével zajló voksoláson négy ideiglenes tanácstagot választottak, továbbá érvénytelenítették Carmen Tageant visszahívását, aki így újra hivatalba léphetett.[10] Az alelnök a tanácsot az 1970-es években szolgáló Bob Doucette,[13] a kincstárnok Bernadine Roberts,[6] a két további tag pedig Jeremiah Johnny és Ron Roberts lett.[10][8] A választás eredményét Bob Kelly nem ismerte el;[11] véleményét Nadene Rapada és Bob Solomon képviselő is támogatta.[10] A törzs 2017-ben elvesztette szövetségileg elismert státuszát, de a 2018 márciusi választásokat követően visszaszerezte azt. Az új voksolást követően a résztvevőket csalással vádolták, és más problémák is felszínre kerültek.[12][14][15] Beszélt nyelvA szalis nyelvcsaládba tartozó núkszak (Lhéchalosem) nyelvet egykor a Brit Columbia-i halkomelem nyelvjárásának tekintették.[16] George Adams az egyetlen élő személy, aki a nyelvet folyékonyan beszéli.[17] A huszadik század második felében a nyelvet kihaltnak vélték.[18] A Brent Galloway nyelvész által összeállított, 2009-ben kiadott Dictionary of Upriver Halkomelem a hasonló halkomelem nyelvhez készült szótár.[19] Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia