hu N%C3%A9meth Mikl%C3%B3s (atl%C3%A9ta)

	Szerzett érmek
	Magyarország színeiben
	Atlétika
	Olimpiai játékok
	Universiade
	Magyar bajnokság

	Németh Miklós
Született	1946. október 23. (78 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Teér Judit
Szülei	Németh Imre
Foglalkozása	gerelyhajító; atléta;
Kitüntetései	Bislett medal (1978)
Magassága	183 cm
Testtömege	92 kg
	Atlétapályafutása
Versenyszám	gerelyhajítás
Klub	Bp. Vasas (1962–1965); TFSE (1965–1970); Bp. Vasas (1970–1984)
	IMDb;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk az olimpiai bajnok gerelyhajítóról szól. Hasonló címmel lásd még: Németh Miklós (egyértelműsítő lap).

Németh Miklós (Budapest, 1946. október 23. –) olimpiai bajnok gerelyhajító, edző, feltaláló és vállalkozó. Apja Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető.

Sportpályafutása

Németh Miklós Budapesten született Németh Imre és Kondorosi Erzsébet másodszülött gyermekeként. A sportot már nagyon fiatalon versenyszerűen űzte, kislabdahajításban már 13 évesen elért kimagasló eredményeket. Atlétikai pályafutását viszont távolugróként kezdte majd a későbbiekben váltott gerelyhajításra egy komolyabb sérülése után. Nemzetközi szintű eredményeit mind gerelyhajításban érte el. Előbb a Lórántffy Zsuzsanna, később a Marczibányi téri Általános Iskolába járt, majd a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumba nyert felvételt (1961–1965). Középiskola után a Testnevelési Főiskolára (TF) tanulója volt, ahol tanári szakon végzett 1969-ben. A TF-en mai napig ő tartja a függeszkedési rekordot (kötélmászás lábak segítsége nélkül). Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója Nemzetközi Kapcsolatok szakon (1969–1973).

1962-től a Budapesti Vasas, 1965-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1970-től 1984-ig ismét a Vasas atlétája volt. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban. 1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt. Négyszer javította meg a gerelyhajítás országos csúcsát, ő volt az első magyar atléta, aki gerelyhajításban túldobta a 90 métert. Az 1968. évi mexikóvárosi olimpiától kezdve négy egymást követő olimpián vett részt (1968-Mexikó – 17. (sérülten); 1972 München – 7. helyezés; 1976 Montreal – 1. helyezés; 1980 Moszkva – 8. helyezés). Az 1976. évi montreali olimpián – világcsúccsal – olimpiai bajnoki címet szerzett. 1966-ban Európa-bajnoki ötödik, 1971-ben kilencedik, 1974-ben hetedik, 1978-ban hatodik volt.

1976-ban az év sportolójává választották. 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben ő kapta az év atlétája címet. Az aktív sportolást 1984-ben fejezte be.

Sportolói évei alatt sokat tett a hazai atlétika népszerűsítésében. Többek között a Budapest Nagydíj Atlétikai Grand Prix verseny egyik szervező menedzsere 1977 és 1985 között.

Visszavonulása után számtalan gerelyhajító atléta edzője volt (1983–1992); leghíresebbek ezek közül Tessa Sanderson (1992 - olimpiai aranyérmes) és Jan Železný (1992, 1996 és 2000 - olimpiai aranyérmes és világcsúcstartó). 1981 és 1984 között az olasz atlétikai női válogatott gerelyhajítóinak edzője.

1986-ban piacra dobta ’Body Roll’ nevű találmányát, amely egy hengeres szerkezet, ami tartásjavításra, izomerősítésre és nyújtásra, valamint a mozgásügyesség fejlesztésére alkalmazható. 1987-ben megalapította mai napig működő gerelygyártó cégét. A kilencvenes években szabadalmaztatta érdes felületű gerelyek gyártását és forgalmazását. A Flying History nevű sporteszközzel 1990 júliusában Železný (89,66 m), majd Steve Backley (90,98 m) ért el az aktuális világcsúcsnál jobb eredményt. 1991-ben a Németh-féle és a többi hasonlóan érdes felületű gerelyt betiltották. 1992 augusztusában Železný (94,74 m) újabb világcsúcsot ért el, ezúttal a 80 + R típusú gerellyel. Ezt az eredményt az IAAF nem hitelesítette, szabálytalan gerelyre hivatkozva.

2000-es évek elején alapította meg Németh és Társa Kft. nevű cégét, amelynek fő profilja műfüves és szintetikus felületű sportpályák építése.

1991-ben a Magyar Atlétikai Szövetség elnökjelöltje volt, majd alelnöke lett.

Díjai, elismerései

Az év magyar atlétája (1975, 1976, 1977)
Az év magyar sportolója (1976)

Rekordjai

87,20 m (1967. június 25., Poznań) országos csúcs
87,44 m (1974. szeptember 21., Budapest) országos csúcs
91,38 m (1975. június 25., Budapest) országos csúcs
94,58 m (1976. július 26., Montreal) világcsúcs

Legjobb eredményei évenként

Év	Legjobb eredmény	Világranglista-helyezés	Magyar ranglistahelyezés
1962	59,49		23.
1963	69,54		5.
1964	71,98		3.
1965	78,22	37.	2.
1966	80,10	22.	2.
1967	87,20	2.	1.
1968	81,58	19.	2.
1969	76,54	83.	4.
1970	85,90	10.	1.
1971	85,54	6.	1.
1972	87,14	4.	1.
1973	83,58	16.	1.
1974	87,44	3.	1.
1975	91,38	1.	1.
1976	94,58	1.	1.
1977	94,10	1.	1.
1978	87,40	13.	2.
1979	88,18	15.	2.
1980	88,08	19.	2.
1981	87,00	28.	2.
1982	85,66	33.	2.
1983	80,54	112.	4.

Legjobb helyezései

Eredmény (m)	Helyezés	Helyszín	Időpont
94,58	1	Montreal	1976. július 26.
94,10	1	Stockholm	1977. július 4.
92.92	1	München	1977. június 17.
92,08	1	Budapest	1976. szeptember 16.
91,94	1	Koblenz	1977. július 6.
91,38	1	Budapest	1975. június 25.
91,24	1	Helsinki	1977. június 30.
90,10	1	Besztercebánya	1977. június 25.
89,64	1	Budapest	1977. június 6.

Nemzetközi eredményei

Év	Esemény	Helyszín	Eredmény	Helyezés
1964	Junior Eb	Varsó	57,21	8.
1965	Universiade	Budapest	73,20	8.
1966	Európa-bajnokság	Budapest	79,82	5.
1967	Európa - Amerika	Montreal	80,68	2.
1968	Olimpiai játékok	Mexikóváros	75,50	sel.
1970	Universiade	Torinó	81,94	1.
1971	Európa-bajnokság	Helsinki	76,82	9.
1972	Olimpiai játékok	München	81,98	7.
1973	Universiade	Moszkva	78,10	4.
1974	Európa-bajnokság	Róma	81,06	7.
1976	Olimpiai játékok	Montreal	94,58 vcs.	1.
1977	Világkupa	Düsseldorf	80,82	3.
1978	Európa-bajnokság	Prága	83,58	6.
1980	Olimpiai játékok	Moszkva	82,40	8.

Források

Magyar bajnokok atlétikában
Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 963-86345-0-2
Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 963-253-553-7
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)