Museum Boijmans Van Beuningen

Museum Boijmans Van Beuningen
Elhelyezkedés	Rotterdam Hollandia
Alapítva	1849
Igazgató	Dirk Hannema (1921–1945) Sjarel Ex (2004–) Wim Beeren (1978–1985)
Elhelyezkedése
Museum Boijmans Van Beuningen Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 51° 54′ 51″, k. h. 4° 28′ 23″51.914183, 4.47308Koordináták: é. sz. 51° 54′ 51″, k. h. 4° 28′ 23″51.914183, 4.47308
A Museum Boijmans Van Beuningen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Museum Boijmans Van Beuningen témájú médiaállományokat.

Az 1864-es tűzvész Cornelis van der Grient és Jan Weissenbruch festményén

A modern raktárépület a megnyitása előtt

A Museum Boijmans Van Beuningen a hollandiai Rotterdam legnagyobb művészeti múzeuma. Nevét Frans Jacob Otto Boijmans (1767–1847) és Daniël George van Beuningen (1877–1955) műgyűjtők után kapta, akik megvetették a múzeum gyűjteményének alapjait.

A múzeum 1849-ben nyílt meg Museum Boijmans néven. 170 év alatt mintegy 151 000 alkotás került a gyűjteményébe..[1] Gyűjtési tevékenysége kiterjed a kora középkortól a 21. századig a holland és az európai képzőművészetek, az iparművészet és a formatervezés területére. Rajzgyűjteménye a világon a legnagyobbak közé tartózik.[2] Büszkeségei között vannak sok más között Hieronymus Bosch, Pieter Bruegel, Rembrandt, a francia impresszionisták, Salvador Dalí alkotásai is.

2013-ban a múzeumnak 292 711 látogatója volt. Főépületét 2019-ben átfogó rekonstrukció céljából bezárták, megnyitása 2026-ra várható. 2021-ben viszont elkészült hatalmas modern raktárépülete, ami egyedülálló módon látogatókat is fogad.

Története

1841-ben Rotterdam városa megvásárolta a Schielandshuis(wd) 17. századi történelmi épületét múzeumi célokra. Frans Jacob Otto Boijmans 1847-ben hosszú tárgyalások után, csak egy héttel a halála előtt a városra hagyta tekintélyes műgyüjteményét, ami aztán a múzeum alapját képezte.

1864 februárjában az épületet tűzvész sújtotta, amiben más súlyos károk mellett a 480 festményből 293 darab, valamint 700 rajz, az állomány negyede elpusztult.[3][4] A mentést hátráltatta, hogy a közeli csatornát vastag jég borította.[5]

A károk egy részét biztosítás fedezte, és az újjáépítés után újra megkezdték a gyűjtemény bővítését például Peter Paul Rubens egy rajzának megvásárlásával.[3] Ajándékozások, örökhagyások révén is gazdagodott a múzeum. Anyagi okok miatt azonban ekkoriban utasították el Vermeer A csipkeverő nő(wd) című festményének elfogadását egy örökség keretében.

1903-ban vásárolták meg egy aukción Vincent van Gogh első két festményét a gyűjtemény számára. 1923-ban a múzeum hozzájutott Adriaan Jacob Domela Nieuwenhuis híres műgyűjtő nagyrészt grafikákat tartalmazó kollekciójához.

1935-ben a az intézmény új, Ad van der Steur városi építész által Dirk Hannema akkori múzeumigazgató útmutatásai alapján, immár múzeumi célokra tervezett épületbe költözött.

A múzeum történetének fekete lapja volt 1937-ben egy hamis Vermeer vásárlása Han van Meegeren hamisítótól.

1958-ban a múzeum a rotterdami önkormányzat támogatásával megszerezte Daniël George van Beuningen, a rotterdami kikötő egyik vezető vállalkozója művészeti gyűjteményét az özvegyétől. A tranzakció elősegítése érdekében a múzeum nevét ekkor változtatták Museum Boijmans Van Beuningenre.

Sokat köszönhet a múzeum más szenvedélyes magángyűjtőknek is, akiknek szerteágazó érdeklődése alapozta meg a gyűjtemény sokszínűségét. A huszadik század második felében saját vásárlásai is egyre szaporodtak, de az intézmény továbbra is profitál a gyűjtők nagylelkűségéből. 1981-ben például a Van Beuningen-de Vriese házaspárnak köszönhetően a múzeum az iparosodás előtti edények kiterjedt gyűjteményét szerezte meg.

Kalandos körülmények között Franz Koenigs német vállalkozó-műgyűjtő kollekciója is a múzeum tulajdonába került. Koenigs a második világháború előtt Hollandiába költözött gyűjteményével és felvette a holland állampolgárságot. Kollekcióját Van Beuningen és mások a múzeum céljaira megvásárolták, de annak egy értékes részét a náci Németország képviselőjének adták el egy leendő linzi „Führermuseum” számára. Ezek a művek azután hadizsákmányként a Szovjetunió birtokába kerültek, majd a darabjai fokozatosan kerültek vissza Hollandiába az NDK-ból 1987-ben, a moszkvai Puskin Múzeumból 1992-ben illetve Kijevből 2004-ben.

2019 májusában a múzeum átfogó felújítás céljából bezárt. A munkák várhatóan egy évtizedet vesznek igénybe, csakúgy, mint az az amszterdami Rijksmuseum esetében is történt. A gyűjtemények egy részét ez időre kikölcsönözték más holland és külföldi múzeumoknak. 2021-re elkészült az addigi nedves, veszélyes pinceraktárak helyébe lépő új, ultramodern raktárépület, a Depot Boijmans Van Beuningen(wd) is, amelyben egyedülálló módon látogatókat is fogadnak.

Néhány kiemelkedő alkotás

• 
  Ifj. Van de Velde - Kikötő
• 
  Toorop - Két öreg a tengerparton
• 
  Kandinszkij - Sugarak
• 
  Strozzi - Dávid Góliát fejével

Hieronymus Bosch: A pokol és az özönvíz

Egy triptichon két szárnya a múzeumban, körüljárhatóan kiállítva. A középső rész elveszett.

• 
  Külső oldalak
• 
  Belső oldalak

Jegyzetek

1. Transit Boijmans Van Beuningen (angol nyelven). Museum Boijmans Van Beuningen . (Hozzáférés: 2021. május 6.)
2. Albert J. Elen, Over de verzameling^[halott link]Sablon:Dode link, boijmans.nl
3. https://www.boijmans.nl/collectie/onderzoek/nederlandse-tekeningen-uit-de-15de-en-16de-eeuw
4. In 1864 brak er brand uit in Museum Boymans
5. https://web.archive.org/web/20190120093441/http://boijmans.intermax.devurl.nl/nl/in-depth/over-de-collectie

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Museum Boijmans Van Beuningen című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.