|
Murányi Marcell
Murányi Marcell (Budapest, 1967. január 16. – Budapest, 2021. március 14.) magyar újságíró. Murányi András testvére.[4] ÉletrajzMurányi Marcell – újságíró szülei pályáját követve – csaknem 25 évig tevékenykedett a magyar sajtóban, ebből több mint egy évtizedet főszerkesztőként jegyzett. Öt könyvet írt; közülük a Szex, celebek, politikusok (3000 őrült nap a Blikk élén) kordokumentumként is értelmezhető, az Apám, ez itt Horthy! pedig izgalmas fikciós regény, amelyben sosem történt meg a Kádár-korszak. Pályája elején több újságnál jelentkezett kritikáival, tárcáival, riportjaival, interjúival. A '90-es évek közepén dolgozott a rövid életű Képes Európánál, történelmi tematikájú várossorozatot publikált a Népszabadságban, írt az Élet és Irodalomba. Hangulatos, tényszerű, humoros írásai mellett kritikus attitűd jellemezte: az ÉS-ben Elakadásjelző háromszögnek nevezte a Rádiókabaré három fellépőjét, Kaposy Miklóst, Sinkó Pétert és Farkasházy Tivadart. Utóbbi a Hócipő főszerkesztőjeként azonnal munkát kínált neki. A Hócipő szerzőjeként 1995-ben, Uj Péterrel létrehozta a szatirikus újság „ellenzékét”, az ifjabb Hócipőt[5] később elindította a Neccketrec[6], majd a Lehoczki Károllyal közös Villanyállat című rovatot, amelyet később Litkai Gergely vitt tovább. Murányi Marcell a Mai Napnál kezdte napilapos karrierjét: munkatársa, rovatvezetője, szerkesztője, majd – a lap újraindítása után – 2002. február 8.[7] és 2002. július 26.[8] között az újság főszerkesztője volt. Ezt követően, 2002 szeptembere és 2006 júliusa között a Ringier Hungarynél töltött be vezető pozíciót: előbb a Vasárnapi Blikk felelős szerkesztőjeként, majd – két évig – a kiadó zászlóshajója, a Blikk főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 2006 júliusától 2014 augusztusáig a legnagyobb példányszámú napilap, a Blikk főszerkesztője volt.[9] A Blikk ebben az időszakban számos rekordot ért el, több társadalmilag fontos aktivitást indított, nem utolsósorban – részben átvéve a csökkenő példányszámú szeriőz sajtó szerepét – közéleti-politikai tartalmaiban is idézett hírforrássá vált. Az újság 2011-ben két sajtótörténeti csúcsot állított fel. Az első magyar napilap volt, amely 3D-ben publikálta fotóit; a térhatású képek új olvasói-nézői élményt kínáltak az újsághoz kapcsolt szemüveggel.[10] Ezt követően állították elő az óriás Blikket, amely kétszer akkora volt, mint a lap hagyományos mérete (soha ennél nagyobb lapot nem készítettek Magyarországon).[11] A lap példányszáma ebben a periódusban többször elérte a 245 ezret.[12] Szintén 2011-ben adták át először a Blikk által alapított Az év embere-díjat is: az olvasók szavazatai nyomán, különböző kategóriákban Törőcsik Maritól Gundel Takács Gáborig, Zacher Gábortól a Cseke Eszter, S. Takács András duóig megannyi elismert, közismert embert, továbbá számos civil hőst díjaztak.[13] A kategóriák jelöltjeit kiválasztó zsűriben – Murányi Marcell mellett – helyet kapott Halász Judit, Bárdos András, Gerendai Károly, Rudolf Péter. Szintén újdonság volt, hogy a 2010-es években nőnapon női főszerkesztő vezette az újságot (Erős Antóniától Liptai Claudiáig). Murányi Marcell főszerkesztősége alatt startolt el a Napraforgó-program is, amellyel a Blikk tehetséges, sanyarú körülmények között élő fiatalokat támogatott.[13] Újdonságként hatott, hogy ez idő tájt valamennyi regnáló miniszterelnök felkereste a legnagyobb példányszámú napilapot: Gyurcsány Ferenc[14], Bajnai Gordon[15], majd Orbán Viktor nem csupán interjú(ka)t adott a Blikknek, hanem válaszolt az olvasók telefonon beérkező kérdéseire is.[16] A Ringier és az Axel Springer fúziójakor, egyben a Mediaworks megalakulásakor Murányi Marcellt felkérték a Népszabadság főszerkesztőjének: a legnagyobb példányszámú szeriőz napilapot 2014. augusztus 3. és 2015. május 14. között vezette.[17] Elsődleges feladata volt, hogy – jelentős költségcsökkentés mellett – újrapozícionálja a printújságot és a Népszabadság Online-t. A munkát nem fejezhette be: 2015. március 30-án Budapesten az István utca és a Rottenbiller utca sarkán – a vád szerint – cserbenhagyásos gázolást vétett egy kerékpárossal szemben.[18] Elmondása szerint kanyarodás közben nem vette észre a mellette haladó trolibusz takarásában lévő, védősisak és láthatósági mellény nélkül közlekedő kerékpárost, akit elsodort a családi autó hátsó részével (a kocsin egyetlen nyomot találtak: a benzintank fölötti részen egy 30-35 centiméteres „húzást”). A kerékpáros több hetet töltött kórházban, ahol – az orvosi zárójelentés szerint – tüdőgyulladást és fertőzést kapott. Másfél hónappal később a kerékpáros elhunyt: miután ez az információ tudomására jutott, Murányi Marcell azonnal lemondott főszerkesztői posztjáról.[19] A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. május 23-án első fokon 1 év 8 hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki Murányi Marcellre,[20] továbbá 2 évre eltiltották a járművezetéstől. 2017-ben a másodfokú ítélet annyiban módosult, hogy a járművezetéstől való eltiltását 2 és fél évre növelték.[21] A bíróságon bocsánatot kért. A Népszabadság elhagyása után 2017-ig az MSZP kommunikációs igazgatója volt.[22] Utolsó munkahelye a Zugló Információs és Médiacsoport Kft. volt, ahol ügyvezetői pozíciót töltött be.[23] 2021. március 14-én halt meg Budapesten, halálát hirtelen szívmegállás okozta.[24] Kötetei
Jegyzetek
|
||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
