Munderfing

Munderfing
Munderfing címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Járás	Braunau am Inn-i járás
Irányítószám	5222
Körzethívószám	07744
Forgalmi rendszám	BR
Népesség
Teljes népesség	2963 fő (2016. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	468 m
Terület	31,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 04′, k. h. 13° 11′48.066666666667, 13.183333333333Koordináták: é. sz. 48° 04′, k. h. 13° 11′48.066666666667, 13.183333333333
Munderfing weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Munderfing témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Munderfing osztrák község Felső-Ausztria Braunau am Inn-i járásában. 2019 januárjában 3106 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Munderfing a Braunau am Inn-i járásban

A Szt. Márton-plébániatemplom

A valentinhafti Szt. Bálint-templom

Munderfing Felső-Ausztria Innviertel régiójában fekszik a Schwemmbach folyó mentén, a Kobernaußerwald dombságának nyugati peremén. Területének 56,8%-a erdő, 38,1% áll mezőgazdasági hasznosítás alatt. Az önkormányzat 23 településrészt és falut egyesít: Ach (22 lakos 2018-ban), Achenlohe (90), Achtal (88), Althöllersberg (167), Baumgarten (33), Bradirn (214), Buch (4), Haidberg (152), Hirschlag (65), Höllersberg (224), Katztal (54), Kolming (43), Lichteneck (34), Munderfing (1417), Oberweißau (37), Parz (49), Pfaffing (72), Rödt (33), Spreitzenberg (50), Stocker (3), Unterweißau (43), Valentinhaft (172) és Wiesenham (40).

A környező önkormányzatok: északra Schalchen, keletre Maria Schmolln, délkeletre Lengau, délnyugatra Lochen am See, nyugatra Jeging és Pfaffstätt, északnyugatra Mattighofen.

Története

A település egy 7. századi, Mundolf nevű lovagról kapta elnevezését; az -ing végződés szokványos a korai bajor településeknél. A falu alapításától kezdve egészen 1779-ig Bajorországhoz tartozott, amikor azonban a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke következtében a teljes Innviertel Ausztriához került át. A napóleoni háborúk során 1809-ben a régiót a franciákkal szövetséges Bajorország visszakapta, majd Napóleon bukása után ismét Ausztriáé lett.

A köztársaság 1918-as megalakulásakor Munderfingot Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett. A második világháború után a község visszakerült Felső-Ausztriához.

2014-ben szélerőmű épült a község határában öt, egyenként 3 MW-os turbinával.

Lakosság

A munderfingi önkormányzat területén 2019 januárjában 3106 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 88,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 72,6%-a római katolikusnak, 13,3% evangélikusnak, 2,5% ortodoxnak, 2,6% mohamedánnak, 6,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (93,5%) mellett a szerbek (3,2%) alkották.

A lakosság számának változása:

A népesség alakulása 2005 és 2018 között

Lakosok száma	2682	2963	3063
	2005	2016	2018

Adatok: Wikidata

Látnivalók

• a Szt. Márton-plébániatemplom
• Valentinhaft Szt. Bálint-temploma

Jegyzetek

1. Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023

Források

• A település honlapja
• 40426 – Munderfing Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Munderfing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.