hu Moschus

Moschus
	Evolúciós időszak: Késő miocén – jelen, 9–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Pézsmaszarvasfélék (Moschidae);
Alcsalád:	Moschinae;
Nem:	Moschus; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Odontodorcus Gistel, 1848; Tragulus Boddaert, 1785;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Moschus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Moschus témájú kategóriát.

A Moschus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjába tartozó nem.

Családjának az egyetlen élő neme és egyben a névadó típusneme is.

Előfordulásuk

Az egykoron széles körben elterjedt pézsmaszarvasfélék családjából, manapság már csak egy nem, a Moschus-ok neme maradt fenn. A legelső pézsmaszarvasfélék Európában fejlődtek ki az oligocén korban; bár a legősibb igazi Moschus maradványt Kínában, a késő miocén korszak rétegében találták meg; ez a réteg, tehát az ősmaradvány is körülbelül 9 millió éves. Eme család fajai korábban Észak-Amerikában is jelen voltak, azonban a mai fajok Ázsia középső és keleti részeire szorultak vissza.

Megjelenésük

Testük tömzsi, hátsó lábuk hosszabb a mellsőnél. Általában 80–100 centiméter hosszúak, marmagasságuk 50–70 centiméter, tömegük 7–17 kilogramm. Lábuk jól alkalmazkodott a hegyi terephez. Mint a valódi szarvasfélék (Cervidae) közé tartozó víziőznek, pézsmaszarvasoknak sincs agancsuk, viszont a hímek felső szemfogai kardszerűen megnyúltak. Fogképletük hasonlít a szarvasfélékéhez: ${\tfrac {0.1.3.3}{3.1.3.3}}$

A szarvasféléktől ugyancsak eltérően szagmirigyük sincs a pofájukon. Mindegyik fajnak van egy pár csecsbimbója, epehólyagja és farokmirigye.

A családnevüket a felnőtt hímek (váladékáról pézsmamirigynek nevezett) prosztatájában termelt pézsmáról kapták. Ez az ivarszerv és a köldök között elhelyezkedő pézsmazacskóban gyűlik össze, és főleg a párkeresésben van szerepe.

Életmódjuk, élőhelyük

A Moschus-fajok dombos, sűrű erdők, az emberi településektől távol élő növényevők. Mint a szarvasfélék, a pézsmaszarvasok is levelekkel, virágokkal és füvekkel táplálkoznak, ezek mellett mohákat és zuzmókat is fogyasztanak. Magányosan élnek, és területük határát farokmirigyeik váladékával jelölik meg. Általában félénkek, éjjel és szürkületkor aktívak.

A párzási időszakban a hímek felkeresik a nőstényeket. Ha ilyenkor két hím találkozik, „agyaraikkal” küzdenek. A nőstény 150–180 napi vemhesség után egy utódot ellik. Az újszülött nagyon kicsi, és az első hónapban alig mozdul meg, így elrejtve marad a ragadozók elől.^[1]

Rendszerezésük

A nembe az alábbi 7 faj tartozik:

anhuji pézsmaszarvas (Moschus anhuiensis) Wang, Hu & Yan, 1982
apró pézsmaszarvas (Moschus berezovskii) Flerov, 1929
erdei pézsmaszarvas (Moschus chrysogaster) Hodgson, 1839
kasmír pézsmaszarvas (Moschus cupreus) Grubb, 1982
fekete pézsmaszarvas (Moschus fuscus) Li, 1981
fehérhasú pézsmaszarvas (Moschus leucogaster) Hodgson, 1839
szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) Linnaeus, 1758 - típusfaj

Jegyzetek

↑ Frädrich, Hans.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 518–519. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1

Források

ITIS szerinti rendszerbesorolása
A Bizottság 1497/2003/EK rendelete (2003. augusztus 18.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról (magyar neve)
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 755. o. ISBN 963-9257-11-7

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Musk deer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Guha S, Goyal SP, Kashyap VK. (2007). Molecular phylogeny of musk deer(KASTURI MIRG): A genomic view with mitochondrial 16S rRNA and cytochrome b gene.Mol Phylogenet Evol. 2007 Mar;42(3):585-97.PMID 17158073. [1]
Hassanin A, Douzery EJ.(2003. Molecular and morphological phylogenies of ruminantia and the alternative position of the moschidae. Syst Biol. 2003 Apr;52(2):206-28. PMID 12746147. [2]
The New Student's Reference Work/Musk-Deer

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[EoM-1] Frädrich, Hans.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 518–519. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1

[1]

Moschus