Mosóbánya

Mosóbánya (Băița de sub Codru)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Mosóbánya
Rang	községközpont
Irányítószám	437020
Körzethívószám	0x62
SIRUTA-kód	107127
Népesség
Népesség	1458 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′, k. h. 23° 08′47.516666666667, 23.133333333333Koordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 23° 08′47.516666666667, 23.133333333333
Mosóbánya weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Mosóbánya (románul: Băița de sub Codru) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, a Bükk-hegység alatt, a Szilágy-patak egyik mellékága mellett, Bükkörményes nyugati szomszédjában fekvő település.

Nevének eredete

A falu egykori lakosai aranymosással foglalkoztak, innen ered neve is.

Története

Mosóbánya nevét az oklevelek 1475-ben említették először, ekkor a Drágffyak birtoka volt. 1569 előtt Báthory György volt birtokosa. A birtokot János Zsigmond Gyulafi Lászlónak adományoztta. Mosóbányán 1676-ban Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála osztozkodtak. A települést ekkor már csak mint puszta faluhelyet említették, mely nagy valószínűséggel 1682 előtt Várad török kézre jutása utáni időkben pusztult el. 1792-es összeíráskor - melyet a hadi terhekhez való hozzájárulással kapcsolatban végeztek - a település birtokosa volt gróf Kornis Mihály és gróf Gyulai József, gróf Bethlen Sámuel, gróf Toroczkai és báró Bornemissza József. 1847-ben lakosainak száma 526 volt, ebből római katolikus 1, görögkatolikus 514, izraelita 11 fő volt.

1890-ben 1500 lakosából magyar nyelvű 17, oláh 1474, egyéb nyelvű 9, vallásuk szerint 9 római katolikus, 1424 görögkatolikus, 8 református, 59 izraelita volt. A település lakóházainak száma ekkor 291 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott a falu.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemplomuk építéséhez 1886-ban kezdtek hozzá. Előző fatemplomuk 1637-ben épült fel. Anyakönyvet 1823-tól vezetnek.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 109–111. o. Online elérés