|
Molnár György (rendező)
Molnár György Endre (Budapest, 1948. június 21. –) Balázs Béla-díjas (1990) magyar rendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes művész (2003). ÉletpályájaMolnár (Müller) Miklós (1905–1965) gyári képviselő és Sugár Rózsa (1911–1971) fiaként született.[1] 1966-tól a Magyar Rádió és Televízió munkatársa. 1966–1967-ben segédmunkás, illetve stúdiómunkás volt a Magyar Rádióban. Közben ügyelőként működött közre több rádiós produkcióban; rádió-riportokat is készített. Több éven keresztül írt jeleneteket, illetve olykor dalszövegeket a Rádió Szórakoztató Osztálya számára. 1967–1969 között felvételvezetőként dolgozott az MTV Irodalmi és Drámai Főosztályán. 1969-től először ügyelő, II. asszisztens, I. asszisztens, majd a rendező munkatársa lett a Drámai Osztályon, illetve a Művészeti Főosztályon (később Szórakoztató és Zenei Főszerkesztőség. Főként tévéfilmekben, de emellett komoly-, és könnyűzenei, tánc- és képzőművészeti műsorokban is foglalkoztatták. Forgatókönyveket írt több rendezőnek, a későbbiekben elsősorban a maga számára. 1970-ben elvégezte a Magyar Televízió gyártásvezetői tanfolyamát. 1971–1975 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, Keleti Márton illetve Makk Károly osztályában. 1976 óta rendezőként tevékenykedik. Először az MTV Szórakoztató és Zenei Főszerkesztőségén, majd 1988-tól a Drámai Főosztályon. A szak-főosztályok megszűnése után, az 1990-es évek közepétől a Rendezői és Operatőri Osztály lett a munkahelye. Itt az egyik főrendező, 2003-tól főmunkatárs. Mozifilm készítési lehetőséghez 1989-ben jutott. Az 1990-es évektől egyetemeken tanít. (Magyar Képzőművészeti Egyetem - díszlet-, és jelmeztervező hallgatóknak filmes, és tévés gyakorlatot, Színház- és Filmművészeti Egyetem - színészosztályokban filmes színészmesterséget.) 2000-től 2012-ig tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékén, a mozgóképes tárgyak felelőse, többnek oktatója. Az Egyetemi Szenátus, illetve a Doktori Tanács tagja, doktoriskolai témavezető. 2012-től a Budapesti Metropolitan Egyetemen (korábban BKF) Intézetvezető, majd a Mozgóképművészeti Központ vezetője, a Szenátus tagja. 2002-ben DLA fokozatot szerzett, 2005-ben habilitált. A felsőoktatási hierarchiában rövid ideig adjunktus, azután egyetemi docens, habilitált docens, majd a professzori kinevezést is elnyerte. 2018-tól professor emeritus. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Művészeti Bizottságának tagja (2012–2018). A MAB Művészeti Bizottságának tagja (2012–2018), Az FMS-nek (Fiatal Művészek Stúdiója) tagja volt az alapítástól a megszűnéséig. Amikor a nyolcvanas évek második felétől az FMS önállóvá vált, a művészeti tanács tagjává választották. 1995 óta a Film- és Tv-művészek Szövetségének főtitkára, 2000-től társelnöke. 2010-től a választmány tagja. FilmJUS, (az 1997-es alapítástól) választmányi tag, elnökségi tag. A Filmvilág Alapítvány kuratóriumának tagja, majd elnöke. Rendezői tevékenységéről: Több száz különféle produkciót rendezett, eleinte zenei (komoly- és könnyűzenei), szórakoztató, ifjúság számára készült, később dramatikus műveket, - játékfilm–terjedelműt, húszegynéhányat és öt mozifilmet. Műveit sugározták szinte valamennyi európai ország tévéállomásain, az USA-ban, Kanadában, Kuvaitban, Kínában, Indiában és Ausztráliában is. Néhány munkáját korábban betiltották, – Lóden-show, Békestratégia, Örökkön-örökké, Vigyázat! Mélyföld! stb. – ám később ezek is bemutatásra kerültek. Időnként színházban is rendez, folyóiratokban publikál. Magánélete1977-ben házasságot kötött Dévényi Rita díszlet- és jelmeztervezővel. Két gyermekük született: Molnár Judit Anna (1982) és Molnár Péter Miklós (1993). Unokái: két kislány. Színházi rendezéseiA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 7.[2]
FilmjeiRendezőként
Színészként
Díjai, elismerései
Tudományos és/vagy művészeti ösztöndíjak
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
