Miodrag Bulatović

Miodrag Bulatović
Született	Миодраг Булатовић 1930. február 20. Okladi(wd)[1], Bijelo Polje, Zeta Banovina(wd), Jugoszláv Királyság
Elhunyt	1991. március 15. (61 évesen) Igalo(wd), Montenegró
Állampolgársága	jugoszláv szerb[2]
Nemzetisége	szerb
Foglalkozása	regényíró színműíró író prózaíró
Iskolái	Belgrádi Egyetem Filozófiai Kar Panto Mališić Gymnasium, Berane
Kitüntetései	NIN Prize (1975)[3]
Sírhelye	Belgrád–Újtemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Miodrag Bulatović témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Miodrag Bulatović (Bijelo Polje, 1930. február 20. – Igalo, 1991. március 15.) író, regényíró, újságíró és drámaíró.[4]

Életrajza

Bulatović 1956-ban a Djavoli dolaze ("Ördögök jönnek") című novelláskönyvével kezdte, amelyért megkapta a Szerb Írószövetség díját. Hazájában, Montenegró északkeleti részén játszódó Égre száll a vörös kakas (Crveni petao leti prema nebu) című regényét több mint húsz idegen nyelvre fordították le. Ezután egy időre abbahagyta a publikálást, hogy tiltakozzon a munkájába való beavatkozás ellen.

Következő regénye, a Heroj na magarcu (Hős a szamáron), "A háborús regény sötét, forró rémálma..."[5] először külföldön jelent meg, majd csak négy évvel később (1967) Jugoszláviában.

Munkáiban gyakori témák a démonok, a gonoszság, a groteszk és a fekete humor.[6]

1975-ben Bulatović elnyerte az év regényének járó NIN-díjat(wd) a Ljudi sa četiri prsta (Négyujjas emberek) című munkájáért, amely betekintést nyújt az emigráns életébe.[7] A Peti prst (Az ötödik ujj) ennek a könyvnek a folytatása volt. Utolsó regénye a Gullo Gullo, amely korábbi könyveinek különböző témáit egyesítette.

Rakovicán(wd) egy könyvtárat neveztek el róla.[8]

Bulatović „heves szerb nacionalizmusáról volt ismert, amely kivívta Jugoszlávia más etnikai csoportjainak ellenségeskedését, valamint a Szerbiai Szocialista Párt tisztviselője volt.”[9] A Jugoszláviai Írók Szövetségének elnöki jelölését 1986-ban a szövetség szlovén, koszovói, montenegrói és horvát ága elutasította, ami hozzájárult a szövetség 1989-es feloszlatásához.[10]

Művei

• Djavoli dolaze, 1956)
• Vuk i zvono, 1958)
• Crveni petao leti prema nebu, 1959)
• Godo je došao, 1966)
• Heroj na magarcu, 1967)
• Rat je bio bolji, 1968)
• Ljudi sa četiri prsta, 1975)
• Peti prst, 1977)
• Gullo gullo, (1981)
• Ljubavnik smrti, 1990)

Magyarul megjelent

• Égre száll a vörös kakas (Crveni petao leti prema nebu) – Forum, Novi Sad, 1963 · fordította: Ács Károly
• Két ördög között. Válogatott elbeszélések (Najveća tajna sveta) – Európa, Budapest, 1982 (Modern könyvtár) · ISBN 9630730669 · fordította: Poór Zsigmond, utószó: Predrag Stepanović

Jegyzetek

1. Okladi akkoriban Bijelo Polje melletti falu volt, ma pedig a montenegrói Bijelo Polje község része.
2. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. február 11.)
3. НИН online. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
4. Vikend: Neradni dani Archiválva 2011. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
5. A Hero On A Donkey. kirkusreviews.com . Kirkus Media LLC. (Hozzáférés: 2015. május 1.)
6. Lazić, Nebojša J. (2019. február 5.). „Pripitomljeni pakao ili topologija zla u prozi Miodraga Bulatovića”. Srpska književnost u evropskom kulturnom prostoru. 
7. DanasOnline, Piše: Ninova nagrada Svetislavu Basari (sr-RS nyelven). Dnevni list Danas . (Hozzáférés: 2020. április 8.)
8. Библиотеке (sr-RS nyelven). Град Београд - Званична интернет презентација | Библиотеке . (Hozzáférés: 2020. április 8.)
9. „Miodrag Bulatovic; Novelist, 68 (Obituaries)”, The New York Times (Reuters), The New York Times Company, 1991. március 19. (Hozzáférés: 2015. május 1.) 
10. Jugoslavija: država koja je odumrla. Zagreb: Prometej, 246-249. o. (2003. február 5.) 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Miodrag Bulatović című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Lásd még

• Szerb irodalom