Miassz (folyó)

Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Miassz (egyértelműsítő lap).

Miassz
Миасс
Közigazgatás
Országok	Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	658 km
Forrásszint	700 m
Vízhozam	15,4 m³/s
Vízgyűjtő terület	21 800 km²
Forrás	Déli-Urál
é. sz. 54° 46′ 20″, k. h. 59° 37′ 26″54.7722, 59.6239
Torkolat	Iszety
é. sz. 56° 05′ 44″, k. h. 64° 29′ 56″56.0956, 64.4989
Elhelyezkedése
A Tobol vízgyűjtője
A Wikimédia Commons tartalmaz Miassz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Miassz (oroszul: Миасс) folyó Oroszország ázsiai részén, a Cseljabinszki- és a Kurgani területen; az Iszety legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója.

Földrajz

Hossza: 658 km, vízgyűjtő területe: 21 800 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 24 km-re): 15,4 m³/sec. Teljes esése a forrástól a torkolatig 508 m.

A Déli-Urál központi vízválasztója, az Uraltau keleti oldalán ered, Baskíria keleti peremén, az Ucsali járásban. Rövid baskíriai szakasza után a Cseljabinszki területen, az Ilmenszkij-hegyvonulat mentén halad észak-északkeleti irányba, majd az Argazi-víztározónál éles kanyarulatot tesz délkelet felé. Cseljabinszkon át szintén észak felé folyik, a város után újra kelet felé fordul, majd alsó szakaszán, már a Nyugat-szibériai-alföldön északkeleti irányba tart. A Kurgani terület Kargapolje településétől 20 km-re északra torkollik az Iszetybe.

Főként hóolvadékvíz táplálja. Október végén, novemberben befagy és áprilisban szabadul fel a jég alól. Tavaszi árvize van.

Városok

A folyó mentén fekvő két legnagyobb város: a felső szakaszon a folyó nevét viselő Miassz (lakossága több mint 150 000 fő), a középső szakaszon a milliós nagyváros, Cseljabinszk, az uráli nehézipar egyik nagy központja. Utóbbi lakosságának és ipari üzemeinek vízellátását a folyó és az ott kiépített 113 km² területű Argazi-víztározó biztosítja. A két város létesítményei és nagy iparvállalatai rendkívüli mértékben szennyezik a folyót. Nem közvetlenül a Miassz partján fekszik, mégis komoly szennyező forrás az Argazi-víztározó közelében fekvő kisváros, Karabas, mely rézkohászatáról híres.

Források

• Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978) 
• Z. F. Krivopalova, Sz. A. Mocsalova: Reka Miassz (orosz nyelven). Enciklopegyija Cseljabinszka. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.)