hu Mezei pacsirta

Mezei pacsirta
	; A mezei pacsirta éneke ;
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Pacsirtafélék (Alaudidae);
Nem:	Alauda;
Faj:	A. arvensis;
Tudományos név
	Alauda arvensis; Linnaeus, 1758
Elterjedés
	A mezei pacsirta elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves költözési útvonal telelőhely betelepített terület valószínűleg kihalt és betelepített
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mezei pacsirta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei pacsirta témájú médiaállományokat és Mezei pacsirta témájú kategóriát.

A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer.

Előfordulása

Európa és Ázsia jelentős részén és Észak-Afrikában költ.

Betelepítették Új-Zéland, Ausztrália, Tasmania, a Kenguru-sziget, a Lord Howe sziget, a Hawaii-szigetek és Kanada területére. Az Egyesült Államokba való meghonosítása nem járt sikerrel. Az erdőségek és a vízi élőhelyek kivételével mindenütt előfordul.

Alfajok

A. a. scotica (Tschusi, 1903) - északnyugat-Európa;
A. a. arvensis (Linnaeus, 1758) - észak-, nyugat- és közép-Európa;
A. a. guillelmi (Witherby, 1921) - északnyugat-Spanyolország, észak-Portugália;
A. a. sierrae (Weigold, 1913) - dél- és közép-Spanyolország, dél-Portugália;
A. a. cantarella (Bonaparte, 1850) - dél-Európa (Spanyolország északkeleti részétől a Kaukázusig);
A. a. harterti (Whitaker, 1904) - északnyugat-Afrika;
A. a. armenica (Bogdanov, 1879) - délkelet-Törökországtól észak-Iránig;
A. a. dulcivox (Hume, 1872) - költési területe az európai Oroszország délkeleti részétől és nyugat-Szibériától észak-Kazahsztánig, északnyugat-Kínáig és délnyugat-Mongóliáig;
A. a. intermedia (Swinhoe, 1863) - költési területe Északkelet-Szibériától északkelet-Kínáig és Koreáig;
A. a. kiborti (Zaliesski, 1917) - költési területe az Altajtól észak- és kelet-Mongólián keresztül északnyugat-Mandzsúriáig;
A. a. pekinensis (Swinhoe, 1863) - költési területe északkelet-Szibériától Kamcsatkán keresztül a Kuril-szigetekig;
A. a. lonnbergi (Hachisuka, 1926) - költési területe észak-Szahalin.

Egyes rendszerezések a japán mezeipacsirtát nem külön fajnak, csak alfajnak tekintik (A. a. japonica).

Megjelenése

Hossza 20-25 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta világos- és sötétbarna foltokkal pettyezett, a hasa piszkosfehér. A hímek fejét búb díszíti.

Életmódja

Tápláléka különféle rovarokból, rovarlárvákból, gilisztákból áll, fiókáinak főleg hernyókat hord. Szeptember táján csapatokba verődik és november elején kezd vonulni. A csapatok létszáma 150-200 ezer is lehet, a mezei pacsirtákhoz más énekesmadarak csatlakoznak. A mezei pacsirta 5-6, fogságban 20 évig is elél.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fészek kialakításában nagy szerepe van a domborzatnak: gödröcskékben, talajrepedésekben, állatnyomokban, trágyadombok mellett építhet fészket, amelyet olykor zivatar utáni elöntés fenyeget. A gödröt kikaparja és szárakkal, fűvel béleli. Az első fészekalja 4-5 tojásból, a második 3-4 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A költési idő 12-13 nap, a fiókákat mindkét szülő eteti. Visszatértükkor sohasem a fészek peremére érkeznek, hanem attól kicsit távolabb landolnak, így nem vezetik a fészek nyomára a ragadozókat. A fiókák háromhetes korukra tanulnak meg repülni.

Kárpát-medencei előfordulása

Rendszeres fészkelő. Dél-Európában telel át, de néha, enyhébb teleken kisebb csoportok itt is maradhatnak. A magyarországi párok számát laza becslések szerint 300 000 és 800 000 közé teszik.^[1]

Érdekességek

A mezei pacsirta éneke ihlette Percy Bysshe Shelley Egy mezei pacsirtához (To a Skylark) című költeményét.^[2]

Jegyzetek

↑ (2003. január 26.) „Madarász Suli - Mezei pacsirta”. MME Faliújság (76), Kiadó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. [2007. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
↑ Joanna Burger: Madarak: Képes enciklopédia, Ventus Libro Kiadó, (2008) ISBN 978-963-9701-33-5

Források

Magyarország fészkelő madarai; Szerk: Haraszty László; Natura ISBN 963-233-099-4
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 17.)
Alauda arvensis - birdlife.org (angolul)
Alauda arvensis - ibc.lynxeds.com (angolul)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] (2003. január 26.) „Madarász Suli - Mezei pacsirta”. MME Faliújság (76), Kiadó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. [2007. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 1.)

[auto1-2] Joanna Burger: Madarak: Képes enciklopédia, Ventus Libro Kiadó, (2008) ISBN 978-963-9701-33-5

[1]

[2]

Mezei pacsirta