Mensa

Mensa
Alapítva	1946. október 1.
Székhely	Caythorpe
Tagság	140 000 (2017. október)
Vezető	Björn Liljeqvist
A Mensa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mensa témájú médiaállományokat.

A Mensa nemzetközi egyesület, melynek célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú, pontosabban a Mensa által elfogadott intelligenciateszten kiemelkedő eredményre képes embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre.

Mensa a nemzetközi világban

A társaságot 1946. október 1-jén alapította Nagy-Britanniában Roland Berrill ausztrál ügyvéd és dr. Lancelot Ware angol tudós és ügyvéd. Ma több mint százezer tagja van a világ mintegy száz országában. Magyarországi szervezete a Mensa HungarIQa.

A Mensa egyetlen tagsági kritériuma az emberiség legfeljebb két százalékára jellemző eredmény elérése valamely – a Mensa felügyelő pszichológusa által elfogadott – intelligenciateszten. Ez 15-ös szórású, standard eloszlású értékelésnél 130 pont, 16-os szórásúnál 133 pont. Magyarországon korábban a 24-es szórásút használták, amelynél 148 pont a bekerülés alsó határa, jelenleg (2006 óta) 15-ös szórású értékelést használnak.

A Mensa nem kötelezi el magát egyetlen ideológia, filozófia, politika vagy vallás mellett sem, és semmilyen közös véleményt nem erőltet a tagjaira.

A Mensa igyekszik tudatosítani és népszerűsíteni az intelligenciát mint értéket, hozzájárulni ahhoz, hogy az emberi intelligenciát az emberiség javára fordítsuk. Támogatja az intelligencia természetére, jellemzőire és használatára irányuló kutatásokat, nem utolsósorban pedig ösztönző közeget biztosít a tagjainak. Mottójuk: „A legszínesebb szürkeállomány”.

Mensa egyesület Magyarországon

A Mensa magyar szervezete a Mensa HungarIQa Egyesület.

Az egyesületnek több mint 5000 tagja van. Rendszeresen megjelenő folyóirata az AsztalLap. Havi rendszerességgel szervez IQ-teszt-írásokat Budapesten, és bizonyos időközönként más városokban is. A tesztet egy ember legfeljebb háromszor írhatja meg, ezek között legalább egy-egy évnek kell eltelnie. A felvételi teszt alsó korhatára 18 év.

A mensásoknak rendszeres összejöveteleik vannak néhány nagyvárosban, továbbá számos rendezvényt tartanak. A különféle (társas)játékok nagy szerepet töltenek be ezeken az eseményeken. Általában jellemző a tagságra a játékszeretet, a humorérzék, a nyitottság és a fiatalos lendület. Évente megrendezett program a Mensa-tábor, ahol több száz tag, továbbá illusztris vendégek vesznek részt. Az egyesület vezetését az elnökség látja el, amelyet a tagok kétévente választanak. Az egyesületet érintő kérdések fontos plénuma a közgyűlés. A mensások heti rendszerességgel egy budapesti étteremben találkoznak egymással, emellett a mindennapi élet internetes levelezőlistákon és közösségi oldalakon is zajlik. A tagok úgynevezett SIG-eket (Special Interest Groups), azaz „szakköröket” hozhatnak létre, hogy így működjenek együtt őket érdeklő dolgokban. Ezek lehetnek kulturális, sport- vagy egyéb rendezvények (például akár csokoládékóstolók is).

A magyarországi Mensa szervezet a budapesti csoporton kívül képviseli magát több városban is. Helyi csoportjai az ArrabonIQa (Győr), BorsodIQ (Miskolc), CivIQs (Debrecen), EHCS (Eger), IQva (Sopron), KecMeC (Kecskemét), KeMenSa (Komárom-Esztergom vármegye), PéCs (Pécs), SzeM (Szeged), SzHCs (Székesfehérvár), VHCS (Veszprém).

A Mensa HungarIQa elnöke 2021 óta dr. Kovács Katalin.

A Mensa HungarIQa története

A magyar Mensa megalapítását Jola Sigmond, a svéd Mensa elnöke kezdeményezte, aki Magyarországon született Zsigmond Gyula néven. Az ő öccse lett a Mensa HungarIQa alapító elnöke.

Magyar Mensa-elnökök:

1. Zsigmond Csaba 1993–1994
2. Békés András 1994–1995, 2004–2005
3. Mogyorósi Péter 1995–1997
4. Balanyi Bibiána 1997–2003, 2006–2008
5. Szalma Tibor 2008–2011
6. Nagy Lantos Balázs 2012–2015
7. Bogdán Richárd 2016–2019
8. Chrobacsinszky Eszter 2020–2021
9. Kovács Katalin 2021–

A Mensa HungarIQa szervezeti felépítése az alakulás óta számos változáson ment át, ahogy a feladatkörök is egyre bővültek, és a tagság számára nyújtott lehetőségek mellett folyamatosan megjelentek a közhasznú célok is.

A név eredete

Eredetileg The High IQ Club (a magas IQ-júak klubja) nevet szemelték ki, és azt gondolták, hogy Mens (azaz latinul elme) legyen a klub havilapjának címe. Aztán kiderült, hogy már létezik ezzel a címmel egy férfiaknak szóló magazin, ezért ezt elvetették. Berrill hozta meg a végső döntést, és adta a Mensa nevet a klubnak. Három okot talált, amiért ez jó név. Először, mert a mensa (latinul asztal) az első szavak között van, amit latinul megtanul az ember. Másodszor, mert a társaságnak egyenlő tagok kerekasztal-társaságának kell lennie. Harmadrészt pedig mert a név utal a latin mondásra, miszerint mens sana in corpore sano, azaz ép testben ép lélek.[1]

IQ-kritikák

A Mensa egyetlen tagsági kritériuma az IQ-tesztekre támaszkodik (IQ: intelligence quotient, magyarul intelligenciahányados).

Az interneten könnyen elérhető IQ-tesztek és EQ-tesztek esetében helyesen használják a teszt szót a mérés helyett, mert valóban hiányzik a mérés fogalmánál megkövetelt stabilitás és vitathatatlan kalibrálhatóság. A nyilvánosság elé kerülő tesztek értéke ugyanis hamar devalválódik a betanulhatóság miatt, így a nagy anyagi ráfordítással kalibrált, komoly mérésre alkalmas IQ-teszteket a jogtulajdonosok nem teszik a nyilvánosság számára szabadon elérhetővé. E téren az adaptív tesztek megjelenése indított el változást 2012-ben: az egyelőre csak angol verzióban megvalósított technológia – amellett, hogy feloldja a kitöltés időigénye és a precíz mérés közti ellentmondást – gyakorlatilag lehetetlenné teszi a megoldókulcs betanulását, mivel a számítógép a nagy számú feladatot tartalmazó adattárból véletlenszerűen választott első kérdés után már kitöltés közben értékelést végez, így mindig egyénre szabottan adja a következő feladatot.

• Probléma, hogy a Flynn-effektus szerint „az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok – ha nem végzik el az értékelés korrekcióját – világszerte folyamatosan emelkednek”. Ez azért jelent komoly gondot, mert az IQ adott korcsoportra vetített átlaga az IQ definíciója szerint mindig 100, és ehhez az átlaghoz képest kell a tesztnek adott szórással megadnia az IQ értékét. Ezért a komoly teszteket rendszeresen újra kell kalibrálni, ami jelentős anyagi ráfordítást igényel. Az áthárított többletköltségeket a felhasználó pszichológusok itthon ritkán vállalják fel, ennek eredménye, hogy Magyarországon még professzionális felhasználásban is gyakoriak az elavult, ma már felülmérő tesztek.

• Probléma, hogy az IQ – definíciója szerint – az adott korcsoport szellemi teljesítmény szerinti sorrendjében betöltött helyet mutatja, a tesztekben szereplő feladatok megoldásának képessége viszont egy adott életkor felett folyamatosan csökken. Az ellentmondás feloldására a tesztek kiértékelésénél életkor-korrekciót alkalmaznak, így deklaráltan jelentősen eltérő intelligenciateljesítmények állnak azonos IQ-minősítések mögött. Például az elsődleges forrásnak tekinthető magyar Mensa honlap szerint: „az ország tesztjének értékelése” (2003. április 5.) az elért pontszámokat úgy számítja át IQ-értékre, hogy öt átszámítási kulcsa van az „IQ érték korcsoportok szerint”. Így például egy 140-es IQ-hoz 16-19 évesen 66 pont kell, 20-34 évesen már 68 pont kell, majd 35-54 évesen már elegendő a tapintatosabb 62 pont, és a szellemi hanyatlásban nincs megállás, 55-69 évesen már 56 pont is megteszi, és 70 fölött már 53 pontra is megadják a 140-es IQ-értékelést.

• Probléma, hogy Magyarországon még egyetemi körökben is sokáig egy szinten kezelték az IQ fogalmát a jóval kevésbé megalapozottan mérhető EQ fogalmával. 2005-ben az ELTE pedagógia és pszichológia szigorlat hivatalos tananyaga szerint „az intelligencia az, amit az IQ-teszt mér”. Ehhez hasonlóan tanították, hogy „az érzelmi intelligencia az, amit az EQ-teszt mér (Emotional Quotient)”, hozzátéve, hogy mindkét esetben az ezen tesztekkel definiált intelligenciák nem azonosak az évezredek óta folyamatosan formálódó fogalmakkal. Közismert tény hazai egyetemi közösségekben, hogy ha egy kiemelkedő diákot vagy tanárt dicsérni akarnak, kiemelkedőségét méltatni akarják, akkor például nemzetközi diákolimpiai vagy szellemes kutatási eredményeire szoktak hivatkozni, de egy sikeres IQ-teszt ritkán kerül a méltatási indokok közé.

A magyar Mensa honlapja szerint: „A Mensa-tesztekre azok szoktak jelentkezni,

• akiknek fontos mások és maguk intelligenciája;

• akik tudni szeretnék, mekkora az IQ-értékük;

• akiknek kihívás, hogy a legintelligensebb 2%-ba tartozzanak;

• akik a magukhoz hasonlók társaságát keresik.”

Mérő László matematikus, publicista és pszichológus, visszatérően foglalkozik a valóságos intelligencia kérdésével és nagyságrendekbe sorolásával a sikeres Észjárások 1989 ISBN 9630553007 (1997: ISBN 9638453303), Mindenki másképp egyforma 1996 ISBN 9638453192 és Új észjárások 2001 ISBN 9638453540 könyveiben. Az IQ fogalmának lassú terjedését Magyarországon jól mutatja, hogy az igen intelligensnek tartott szerzőnek az intelligencia fogalmát is erősen körbejáró és szakmailag igen elismertnek tartott művei a 2010-ben megjelent Az érzelmek logikája című műve előtt milyen mértékben nem alapoztak az IQ fogalmára és az IQ-tesztekre.

Jegyzetek

1. A Mensa története. [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 13.)

További információk

• Mensa HungarIQa
• Mensa International
• Mózes Krisztián: A legszínesebb szürkeállomány. A Mensa HungarIQa Egyesület első 30 éve; Mensa HungarIQa Egyesület, Bp., 2023