Melville-sziget (Kanada)

Ez a szócikk a kanadai szigetről szól. Hasonló címmel lásd még: Melville-sziget (egyértelműsítő lap).

Melville-sziget (Melville Island)
A Melville-sziget az űrből
Közigazgatás
Ország	Kanada
Népesség
Teljes népesség	0 fő
Földrajzi adatok
Fekvése	Kanadai sarkvidéki szigetcsoport
Szigetcsoport	Parry-szigetek
Terület	42 700 km²
Hosszúság	50-210 km
Szélesség	320 km
Tengerszint feletti magasság	776 m
Legmagasabb pont	1067 m
Elhelyezkedése
Melville-sziget Pozíció Kanada térképén
é. sz. 75° 30′, ny. h. 111° 30′75.5, -111.5Koordináták: é. sz. 75° 30′, ny. h. 111° 30′75.5, -111.5
A Wikimédia Commons tartalmaz Melville-sziget témájú médiaállományokat.

A Melville-sziget (angolul Melville Island) a Parry-szigetek egyike a kanadai sarkvidéki szigetcsoportban, az északi mágneses sarkhoz közel. Először a szigetcsoport névadója, sir William Edward Parry érte el 1819-ben. Parry ezen a szigeten telelt át embereivel mintegy 10 hónapot, amíg a jég ki nem engedte fogságából hajóit.

A sziget hossza 320 km, szélessége 50–210 km, területe 42 700 km². Felszíne nyugat felé emelkedő fennsík; legmagasabb pontja 1067 m magas. Keleten a Byam Martin-csatorna választja el a Bathurst-szigettől.[1]

Földtani felépítése

A Melville-sziget térképe

Felszínét a földtörténeti ókorban, illetve középkorban lerakott üledékes kőzetek borítják.

Élővilága

Növényzete tundra. Jellegzetes állata a pézsmatulok.

Gazdaságföldrajza

A Melville-szigettől és a Cornwallis-szigettől északra húzódó Wellington-csatorna a brit Admiralitás térképén.
A térkép „Cornwallis Island” felirata valójában a Bathurst-szigetet jelöli; a Cornwallis-sziget valójában csak az itt tévesen egybefüggőnek tekintett földdarab délkeleti csücske

A Hecla és a Griper legénysége csatornát vág a jégbe a hajóktól a Melville-szigeti táborhelyig

Partja csak nyár végén közelíthető meg hajóval. A szigeten, illetve környékén nagy kőolaj-, illetve földgázkészleteket mutattak ki.

Jegyzetek

1. Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 359. o. ISBN 963-05-6821-7  

Források

• Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 900. o. ISBN 963-9257-07-9  
• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 555. o. ISBN 963-9257-11-7