Melatonin
A melatonin az alvási ciklust irányító hormon. Megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják. Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz. Befolyásolja az immunrendszert is, bár ennek módja még nem ismert. Emberi és állati szervezetekbenA melatonin képzését a hipotalamusz vezérli a fény–sötétség változásairól kapott információ alapján, majd a tobozmirigy (epifízis, glandula pinealis) választja ki. A vérrel jut el a test más részeibe. Sötétben keletkezik, ezért a „sötétség hormonjá”-nak is nevezik. A fény megszűnéséről az információ a retinában keletkezik a melanopszin nevű fotopigmentekben, melyek a 484 nm-es kék fényt érzékelik. Működésük az A-vitaminon alapul. (A lefekvés előtt másfél órával feltett, kék színt szűrő szemüveget szintén használják alvászavar ellen.) A melatonin kiválasztása az évszakok szerint változó fényviszonyokhoz is igazodik. Befolyásolja a szervezet energia-háztartásáért felelős leptin nevű hormont, ezáltal közvetve az emésztőrendszert is. Más szövetekben is keletkezik. Az emésztőrendszerben, a retinában és legnagyobb mennyiségben a bőrben triptofánból 5-hidroxi-triptofánon és szerotoninon keresztül. Ezen kívül keletkezik pl. a csontvelőben is, de az ott előállított melatonin nem mutat mennyiségi különbséget a nappal/éjszaka változása szerint. MelatoninreceptorokMindhárom típusú melatoninreceptor G-protein-csatolt.
Kapcsolódó szócikkekFordításEz a szócikk részben vagy egészben a Melatonin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. |
Portal di Ensiklopedia Dunia