A hercegséget 1521-ben alapították, amikor a testvérek V. Henrik és VII. Albert megosztották egymással Mecklenburgot egy schwerini és egy güstrowi részbe (Neubrandenburgi szerződés).
Ezt a hatalommegosztást a birodalmi törvény nem ismerte el.
A két vonal azonban egy közös országgyűlést (Landtag) tartott fenn, amely felváltva Strenbergben és Malchinban gyűlj össze.
1621-ben a schwerini és a güstrowi hercegség egy természetbeni megosztással választották szét (Fahrenholzi osztási szerződés).
A harmincéves háború alatt Albrecht von Wallenstein 1628. január 19-én mecklenburgi kormányzó, majd 1629. június 16-án herceg lett és Güstrow lett a főváros az egész Mecklenburgnak.
1631-ben, Wallenstein bukása után, az elmenekült II. János Albert visszaköltözött güstrowi rezidenciájába.
Gusztáv Adolf halála 1695-ben utódlási válsághoz vezetett Mecklenburg-Güstrowban.
II. Adolf Frigyes, Gusztáv Adolf vője, a részhercegséget magának követelte és
I. Frigyes Vilmos csatolta a részhercegséget. 1701-ben megosztották az güstrowi hercegséget. Úgy a Mecklenburg-Strelitzi hercegséget alapították főleg a stargarid járasbol és a vend járással a Mecklenburg-Schwerini hercegség nagyobb lett (Hamburger Erbvergleich / Hamburg öröklési megállapodás).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Mecklenburg-Güstrow című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hertogdom Mecklenburg-Güstrow című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geschichte Mecklenburgs című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
Ilka Minneker: Vom Kloster zur Residenz. Dynastische Memoria und Repräsentation im spätmittelalterlichen und frühneuzeitlichen Mecklenburg. Rhema-Verlag, Münster 2007. ISBN 978-3-930454-78-5
Gustav Duncker: Die zweite mecklenburgische Hauptlandesteilung. In: Jahrbücher des Vereins für mecklenburgische Geschichte und Altertumskunde. Schwerin 73 (1908), S. 177–292 (Digitalisat u. Volltext)
