Maui
Maui a Hawaii-szigetcsoport második legnagyobb szigete, amit hat vulkán hozott létre körülbelül 70 millió évvel ezelőtt. Hawaii szigettől északra, Honolulutól délkeletre helyezkedik el. TörténelmeA szigeten az első lakosok polinéz hajósok voltak, akik utódai ma is Mauin élnek. A polinézeknél taburendszer uralkodott, ami meglehetősen szigorú volt. 1778-ban James Cook volt az első európai, akinek sikerült eljutnia Mauira. 1823-ban érkeztek az első misszionáriusok Új-Angliából, akik teljesen átalakították a mauiak kultúráját, történelmét, de cserébe megtanították őket írni és olvasni. 1849-ben hozta létre az első cukornádültetvényt George Wilfong. 1852-ben kínai munkásokat hozatott a földek művelésére. A cukornád telepítése ezután hosszú időn keresztül folytatódik, bár egyes területeket emiatt öntözni kellett és nagy távolságból szállították ide az ehhez szükséges vizet. 1876-ban öntözőrendszert hoztak létre a cukornádültetvények öntözésére, amihez a vizet a 27 km-re lévő Haikuból a szárazabb Wailukuba szállították. Körülbelül ebben az időszakban Claus Spreckels sivatagos földet vásárolt Puunene közelében a bennszülöttektől alacsony áron, mivel ők azt elátkozott helynek tartották. Spreckels majdnem 50 km-es öntözőrendszert építtetett, ami a csapadékos Haikuból Puunene-be napi 200 000 m³ vizet szállított. A cukornád kereskedelme még inkább fellendült 1876-ban, amikor Kalakaua király egyezményt kötött az Egyesült Államokkal a cukornád eladásáról. 1891-ben Kalakaua király a szigettől északra fekvő, „hideg” San Franciscóba látogatott, ahol megfázott és a Sheraton Hotel királyi lakosztályában elhalálozott. A trónt nővére, Liliuokalani örökölte. 1893. január 17-én amerikai cukornád-ültetvényesek és misszionáriusok leszármazottai amerikai tengerészek támogatásával házi őrizetbe helyezték a palotájában Liliuokalani királynőt. A királyság korszaka ezzel véget ért. Az újonnan létrejött köztársaság első vezetője Sanford Dole, maga is cukornád-ültetvényes volt. 1898-ban Hawaii területét az Egyesült Államokhoz csatolták. Az ültetvényesek szerződéssel még több munkást hozattak a szigetre, akik származási helye Puerto Rico (1900), Korea (1903) és a Fülöp-szigetek (1907–1931) volt. A legtöbb bevándorló tartósan letelepedett és családot alapított. Ezalatt a bennszülöttek földnélkülivé váltak és kisebbségbe kerültek a saját szülőföldjükön. Ezután nagyjából 100 évig a cukornádültetvények határozták meg Maui gazdaságát és társadalmát, a sziget gyakorlatilag az USA gyarmata volt. 1941. december 7-én japán repülőgépek megtámadták az amerikai Pearl Harbor támaszpontot. Ez Maui szigetén is azonnali változást hozott: hadiállapotot hirdettek ki, és az ültetvényesek egy nap leforgása alatt elvesztették a hatalmukat a sziget irányítása fölött. A japán és német származású amerikaiakat internálták, Hawaii éjszakánként teljesen elsötétült az esetleges bombatámadások elkerülése miatt, a Waikiki Beach köré szögesdrótot vontak és az Aloha Tower álcázást kapott. A második világháború után rövid idő alatt gyökeres változások következtek be. A háborúban harcolt hawaii katonák ízelítőt kaptak a külvilágból. Hazatérve magasabb béreket, jobb munkakörülményeket követeltek. A királyság megdöntése óta uralkodó fehéreket választásokkal eltávolították a hatalomból, és a Demokratikus Párt munkás vezetőit nevezték ki. 1959-ben Hawaii az Egyesült Államok teljes jogú tagjává vált. Még ugyanabban az évben 250 000 turista érkezett a szárnyait bontogató államba. 1960-ban az Amfac, a Pioneer Sugar Co. tulajdonosa a Lahaina melletti területben fejlesztési lehetőséget látott (a területet addig a cukornádipar szeméttelepének használták). Elhatározták, hogy itt luxuskörülményeket teremtenek a Kaanapali nevű területen a turisták számára, akik hamarosan özönleni kezdtek. Egy évtizeddel később az Alexander & Baldwin cég (a legnagyobb cukornádültetvény tulajdonos) a Kihei nevű helytől délre általuk birtokolt kopár, száraz területen létrehozta a Wailea nevű üdülőövezetet. Az 1970-es évek közepére egymillió ember látogatott évente Mauira. Tíz évvel később ez a szám kétmillióra növekedett. FöldrajzaItt található a 3000 méteres Haleakala vulkán. Nevének jelentése: „a Nap háza”. Ez a világ egyik legnagyobb, nyugalomban lévő vulkánja. A legközelebbi kitörése 200 éven belül várható. ÉghajlataMaui a trópusi zóna szélén fekszik. Csak két évszaka van: száraz évszak („nyár”: áprilistól októberig), esős évszak („tél”: novembertől márciusig). Eső majdnem minden nap esik valahol. Nyáron a legmelegebb hőmérséklet 29°C, télen 26°C. A nyugati és déli oldala a szigetnek rendszerint melegebb és szárazabb. A keleti és északi fele hűvösebb és nedvesebb. A hegyeknek és völgyeknek köszönhetően változatos a mikroklíma; néhány kilométer távolságon belül található nedves és sivatagos terület is. Az idő mindig kellemes, mivel a passzátszél kilenc hónapon át fúj. Növény- és állatvilágaAz alacsony részeken ligetek láthatók; 300–600 m magasságban a trópusi fák alkotják az erdőket; 1800 méter magasságig a koa-akácfa és a Metrosideros jellemzik az erdőket; 2800 méternyi magasságon túl a fák eltűnnek. Sajátságos flórája Maui szigetnek a magas, tőzeges részek. A szigeten található növények: a 15 méter magasra megnövő, piros virágú afrikai tulipánfa; a 6 méter magas „angyal trombitája” (hawaii neve: nana-honua, fehér vagy rózsaszín, trombitára emlékeztető virágai vannak – a növény minden része mérgező); a flamingóvirág (Anthurium), ami február és július között virágzik; a fügefa, ami a törzsén kívül lefelé növő gyökereivel stabilan áll a trópusi viharokban is; a murvafürt; a 20 méter magasra növő trópusi kenyérfa (Artocarpus altilis); a broméliafélék; a kávé; a gyömbér; a rákollóvirág (Heliconia); a hibiszkusz; a zsakaranda; a 20 méter magasra megnövő makadámdió; a terebélyes sámánfa; az „éjszaka virágzó cereus” (sziklafalak közelében növő kaktuszféle, virága fehér színű); a kosborfélék mindenféle színben; a csavarpálma (Pandanus); a frangipáni (Plumeria), aminek magja mérgező; a próteafélék; a maui ezüstkard (Argyroxiphium sandwicense, endemikus); a taró. Az emlősök közül két faj endemikus: a deres denevér és a Hawaii szerzetes fóka. Ez a szerzetes fóka a karibi és földközi-tengeri, meleg vizekben élő fókafélék rokona. A 19. században majdnem teljesen kiirtották a bőre és olaja miatt. Manapság védett állat. Az első polinéziaiak élelmezési célból hoztak magukkal kutyákat, sertést és baromfit. Ezek ma is megtalálhatók a szigeten. Az állatvilág gazdag madarakban, de a 19. századtól a 21. századig a madárfajok egyharmada kihalt, és a megmaradtak is veszélyeztetett státuszban vannak. Az aeo, a hawaii gázlómadár mintegy 40 cm hosszú, feje és háta fekete, a hasán fehér, lábai hosszúak és rózsaszínűek. Védett lápokban él, például a Kanaha vadasparkban és a Kealia Pond-ban. A nene Hawaii állami madara. A kihalás széléről hozták vissza szigorú védelmi törvényekkel és fogságban való szaporítással. A nene a kanadai lúd rokona, mintegy 60 cm magas, feje fekete, orcája sárga. Mindössze 500 nene él a Hawaii szigeteken: Mauin a Haleakala nemzeti parkban, a nagy szigeten a „Mauna Kea State Recreation Area” madárrezervátumban, és a Mauna Kea lejtőin. A Hawaii réti fülesbagoly, a pueo 30-40 cm magas, hajnalban vagy alkonyatkor látható. Helyi hiedelem szerint a megpillantása szerencsét hoz. A hosszúszárnyú bálnák télen Hawaii felé vándorolnak, és általában novembertől áprilisig láthatók. Ezen a legnagyobb testű bálnán kívül más bálnafajok egész évben előfordulnak a közei vizekben, például a gömbölyűfejű delfin, a nagy ámbráscet, a kis kardszárnyúdelfin, a fehérajkú kardszárnyúdelfin, a törpe gyilkos bálna. Nagyjából 40 cápafaj fordul elő, köztük sok teljesen ártalmatlan, mint a cetcápa, de ritkán előfordul a veszélyes nagy fehér cápa is. A tengerben mintegy 680 halfajta található, ezekből 450 a partközeli vizekben él, 120 halfaj csak itt található meg, máshol nem fordul elő. A halak közül jól ismert a nyársorrú hal, a kardhal és a tonhal. Mindegyikből több alfaj megtalálható, például hatféle kardhal a 10 kilós fajtól a 900 kg-osig. Többféle korall van a tengerben, ezek itt kemény, sziklaszerű képződmények. A szigetrőlLanai, Kahoolawe és Molokai is Mauihoz tartozik. A négy szigetet együttesen Maui Nuinak nevezzük . Maui legnagyobb városa Kahului 26 337 fős lakossággal (a 2010-es népszámlálás szerint). A vulkánok közti jó termőföld található. GazdaságTurizmusA 21. század elejére a turizmus a sziget vezető gazdasági ágazatává vált, a második helyre szorítva a mezőgazdaságot. KözlekedésA sziget legfőbb repülőtere a Kahului repülőtér, ami Kahului várostól keletre található. Kisebb repülőtere a nyugati parton fekszik, a Kapalua repülőtér (helyi neve: Kapalua West Maui Airport), ami csak kisebb gépek fogadására alkalmas és a helyi légiforgalmat bonyolítja le (például Honoluluból). Egy másik kisebb légikikötő a Hana repülőtér, ami a sziget keleti szélén terül el. Közösségi közlekedés nincs a szigeten. Bérelt autóval vagy taxival lehet közlekedni. Mivel csak néhány nagyobb út van, az üdülők és strandok közelében rendszeresen közlekedési dugók alakulnak ki. A Kihei és Wailea felé vezető Mokulele Highway (Hwy. 311) veszélyes útnak számít, ahol sok a baleset. Hasonlóan veszélyes a Honoapiilani Highway (Hwy. 30) országút. A gyalogosoknak mindenhol elsőbbségük van, a gyalogátkelőhelyeken kívül is. KultúraOktatásA hawaii oktatási rendszer lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy az óvodától a főiskoláig hawaii nyelven tanuljanak. Turisták figyelmébe
ÜnnepekA nagyobb ünnepek alatt a szövetségi, állami és megyei irodák zárva vannak.
Állami és megyei irodák zárva vannak az alábbi helyi ünnepek napján:
További nevezetes napok, amikor azonban a hivatalok nyitva vannak:
Érdekességek
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia