1967-1982 között a Magyar Nemzet belső munkatársa, 1981-1982 között főmunkatársa volt. 1982-1986 között a lap moszkvai tudósítója, 1986-1990 között pedig külpolitikai rovatvezetője volt. 1990-ben fél évig a lap főszerkesztője is volt. 1990-től 5 évig ismét a Magyar Nemzet főmunkatársa, 1993-1994 között pedig párizsi és brüsszeli tudósítója volt. 1995-1996 között a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese volt. 1997-1999 között újra a Magyar Nemzet főmunkatársa lett, és ugyanebben az időszakban az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozatának alelnöke, 2000 óta elnöke.
1970-1997 között Simon Ágnes volt a felesége. Két gyermekük született; József (1970) és Judit (1978).
Művei
Mit kell tudni a Közös Piacról? (1973)
A Volkswagen-sztori (1979)
Magyar Nemzet 50 év jubileumi emlékkönyv 1938–1988 (szerkesztő)
Pulitzer-antológia (szerkesztő, 1999, 2005)
Március idusától az aradi Golgotáig (2000)
Idősíkok ellenfényben. Pulitzer-antológia, 1999–2004; szerk. Martin József; Mundus, Budapest, 2005
Karikatúra a betűtengerben (társszerző, Kaján Tiborral, 2005)
Iszlám művészet. Magyar műgyűjtő világhírű gyűjteménye a Manor House-ban. Londoni beszélgetések dr. Unger Ödön pesti polgárral; összeáll. Martin József, ford. Térfy Anna; Mundus, Budapest, 2010 (Acropolis artium)
Klió és a médiagalaxis. Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére; szerk. Martin József, Széchenyi Ágnes; Eszterházy Károly Főiskola–Corvina, Eger–Budapest, 2011
A rendszerváltás igézetében. Huszonöt év egy publicista pályáján; L'Harmattan, Budapest, 2015
Ismeretlen ismerősünk. Gajári Ödön élete és pályája; L'Harmattan, Budapest, 2023
(Magyar) Nemzet és Európa. Tanulmányok a 70 éves Martin József tiszteletére; szerk. Széchenyi Ágnes, Buzinkay Géza; Líceum, Eger, 2014
Martin József újságíró, egyetemi tanár írta az aranydiplomájának átvételekor: „az előadók és a tankönyvszerzők – jobbára akaratuk ellenére – mégis sejtetni engedték, hogy a világnak nem csak egyféle magyarázata lehetséges, hogy a szocializmuson túl is van élet, amelyről azért sokan sejtettük, sőt tudtuk, hogy jobb és szabadabb, mint a mienk.” BCE. Jubileumi Évkönyv. Budapest. 2017. 142. In.: Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. Toll és Igazság. Történelem. 2024.04.30.Írta: _ |: Dr. Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. (magyar nyelven), 2024. április 30. (Hozzáférés: 2024. május 8.)