Marosi Ildikó (újságíró)
Marosi Ildikó, Marosiné Farkas Ildikó, írói álneve: Csíki Regina (Marosvásárhely, 1932. február 1. – 2020. július 19.) magyar szerkesztő, újságíró, Marosi Barna felesége. ÉletpályájaSzülővárosában érettségizett (1950) és végezte el a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát (1954), ahol rendezői diplomát szerzett. Előbb a Művelődés színházi (1954–1959), majd három év megszakítás után az Új Élet (1962–1975) művészeti rovatvezetője, A Hét szerkesztője (1975–1987). Első írását a Művelődés közölte (1953). Munkásságából kiemelkedik több irodalomtörténeti közlése, így két Erdélybe küldött Romain Rolland-levélé (Új Élet, 1966) és Dsida-leveleké (Utunk, 1966), Kós Károly és Nagy István színdarabjainak keletkezéstörténete (Új Élet, 1967), az Antalffy-Iorga levelezés (Előre, 1968) és emlékezése az Osvát-féle lexikonról (Utunk, 1968). Felkutatta és közreadta Balázs Ferenc elveszettnek hitt 25 meséjét; összeállította és sajtó alá rendezte a Kemény Zsigmond Társaság és a helikoni munkaközösség leveleit és iratait; képes interjú-kötetet szerkesztett húsz erdélyi magyar íróról, új forrásokat nyitva az erdélyi magyar irodalomkutatás számára. Elismeréssel vallotta róla egy Korunk-délelőttön Ritoók János: „...hosszú esztendők kitartásával [...] asztalunkra tette bevezetővel, függelékkel és jegyzetanyaggal együtt azt a 400 dokumentumot, amely nélkül két világháború közötti irodalmunk vizsgálata [...] nem végezhető tudományos szinten”. Ez az irodalomtörténeti közléssorozat folytatódik Tessitori Nóra előadóművészi és irodalmi szerepe dokumentumanyagának, majd Dsida Jenő és Imbery Melinda levelezésének bemutatásával és számos más irodalmi forrásanyag nyilvánosságra hozásával, köztük a Kovács György íróhoz intézett levelek (1937–1946) közzétételével (Utunk, 1981/17). MűveiSzerkesztésében megjelent munkák
Kötetei
Díjak, elismerésekA Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004. évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet a magyar irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett.[3] Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia