A mam nyelv egy főként Guatemala nyugati részén és MexikóChiapas államában közel 800 000 ember által beszélt, a maja nyelvcsaládba tartozó agglutináló nyelv. Maga a mam vagy man szó több maja nyelven is nagyapát, apát vagy őst jelent, de Guatemalában és Belizében így hívják a hegyi isteneket is, akik hitük szerint a veteményt öntözik.[3][4]
Története
Néhány nyelvészeti tanulmány szerint a mam nyelv eredetileg a mai Guatemala Huehuetenango megyéjéből terjedt el, amely területet időszámításunk előtt 2600 körül proto-maja törzsek lakták. Mivel a mam a jukaték-maja és a vaszték nyelvvel együtt a legnagyobb különbözőséget mutatja a többi maja nyelvtől, ezért feltételezhető, hogy ez a három nyelv a proto-maja nyelvből kialakult nyelvek között a legősibbek között található. A mam nyelvből származik két jóval kevésbé elterjedt nyelv: az isil és az agvakaték.[3]
A 21. század elejéig nem készült átfogó gyűjtemény a mam nyelv szavairól, és nem történtek eredményes kísérletek egy egységes nyelv létrehozására, a nyelvjárások közti különbségek kiküszöbölésére. Bár a Proyecto Lingüístico Francisco Marroquín, az Instituto Lingüístico de Verano és a La Academia de Lenguas Mayas de Guatemala is tett lépéseket hasonló célokért, csak részeredményeket értek el. 2003-ban a maja nyelveket kutató OKMA nevű intézet (Oxlajuuj Keej Maya’ Ajtz’iib’) kezdeményezésére újabb szótárkészítési munka kezdődött, amelynek eredményeként 4 év alatt elkészült az eddigi legteljesebb mam szótár, 6000 szó 15 000-nél is több jelentésével.[5]
A bibliai Újszövetség mam nyelvre történő lefordítása már 1924-ben elkezdődött, de csak 2010-ben mutatták be San Juan Ostuncalcóban ünnepélyes keretek között az első elkészült köteteket. Így a mam lett Guatemala kilencedik indián nyelve, amire ezt a könyvet lefordították.[6]
A 21. század elején 8000–10 000 körül változott a beszélők száma,[8] és bár 2010-ben közel 3000-rel több mam nyelvet beszélő embert számláltak össze, mint 2000-ben, a nyelv Mexikóban mégis szinte a kihalás szélére sodródott, főként mivel beszélői többnyire kis településeken élnek, gyakran elszigetelve egymástól. A mam soconuscói és a határmenti változatát ráadásul az 5–14 éves gyermekek jóval alacsonyabb arányban beszélik már, mint az idősebbek. Bár ezzel ellentétben a déli és az északi változatot a fiatalok kicsit nagyobb arányban beszélik, tehát van utánpótlás, ám ezeket a nyelvjárásokat mindössze négy illetve kilenc településen beszélik.[2]
Guatemalában
A mam nyelv beszélőinek aránya Guatemalában (2011)
A mam nyelv La Academia de las Lenguas Mayas de Guatemala (ALMG) által egységesített, majd a La Comunidad Lingüística Mam (COLIMAM) által módosított ábécéje az alábbi 32 betűt tartalmazza (betűnek számítva az önálló ’ jelet is):
a, b’, ch, ch’, e, i, j, k, k’, ky, ky’, l, m, n, o, p, q, q’, r, s, t, t’, tx, tx’, tz, tz’, u, w, x, ẍ, y és ’
Közülük 19 egyszerű mássalhangzó (ch, j, k, ky, l, m, n, p, q, r, s, t, tx, tz, w, x, ẍ, y, ’), 8 glottalizált mássalhangzó (b’, t’, ky’, k’, q’, tz’, ch’, tx’) és 5 magánhangzó (a, e, i, o és u).[5]
Kiejtés
Mássalhangzók
Az egyszerű mássalhangzók kiejtése a következő táblázatban látható, a ’ aposztrófjeles glottalizált mássalhangzók ejtése után a hangszalagrés(glottisz) összezárásával torokból lökött pukkantás következik. Némelyik nyelvjárásban előfordul, hogy a j hangot [h]-nak ejtik, vagy hogy az n hangot [ŋ]-nek (mint az angol ng), vagy hogy a q’ hangot [ʛ]-nek (mint egy nyelés közben mondott, hátrébb képzett g).[5][10]
Az ábécében szereplő 5 magánhangzónak van rövid és hosszú változata, azonban ezt írásban nem különböztetik meg. Kiejtésük a magyarhoz hasonló, csak az a hang elülső ajakréses, vagyis a rövid á-nak felel meg, az e pedig a közepesen zárt e-nek. A magánhangzók a képzés módja szerint a következőképpen csoportosíthatók:[5]
Elülső nyelvállású
Középső nyelvállású
Hátsó nyelvállású
Ajakkerekítés nélküli
Ajakkerekítéses
Zárt
i
u
Közepes
e
o
Nyílt
a
Nyelvtan
A mam nyelv alapvető szósorrendje ige–alany–tárgy, például az „A fiú ananászt eszik.” mondat fordítása Nlo’n k’wal witzti’. („Eszik fiú ananász”)
Gyakori, hogy a szavak a nyelvtani számtól és személytől, valamint attól függően, hogy az adott szó magán- vagy mássalhangzóval kezdődik illetve végződik, egy-egy előtagot és utótagot kapnak. Az előtagok két csoportja az A és a B csoport. A táblázatban ezek láthatók, ahol „/” jellel elválasztva több szerepel, ott a jel előtti(ek) a mássalhangzóhoz társuló(k), az azt követő(ek) a magánhangzóhoz társuló elő- vagy utótag(ok). Kerek zárójelben egyes nyelvjárások változatai szerepelnek (ezek részletezése a táblázat alatt olvasható), szögletes zárójelben pedig olyan előtagok, amelyek az igeidőtől is függenek (részletek az igékről szóló fejezetben).
A csoport előtag
B csoport előtag
Végződés
Én
n- / w-
chin
-e / -ye (-a / -ya)
Te
t-
– [k, tz / k’, tz’]
-a / -ya
Ő
t-
– [k, tz / k’, tz’]
–
Mi (a hallgató nem)
q-
qo
-e / -ye (-a / -ya)
Mi (a hallgató is)
q-
qo
–
Ti
ky- (k-, ch-)
che’ (chi)
-e / -ye (-a / -ya)
Ők
ky- (k-, ch-)
che’ (chi)
–
Vannak olyan helyek (Huehuetenango megye, San Marcos megye nagy része), ahol az e és ye végződés helyett is a-t és ya-t alkalmaznak, sőt, van olyan nyelvtankönyv is, ami csak ezt a változatot tartalmazza.[11]
A B csoport többes szám második és harmadik személye esetén bizonyos nyelvjárásokban che’ helyett chi-t használnak.
Főnevek
A nyelv a főnevek birtokosát az előbb ismertetett A csoport előtagjával és az utótaggal kiegészítve jelzi. A főnevek több csoportba sorolhatók az alapján, hogy ilyen esetben megváltozik-e a szótő, és ha igen, hogyan.
A szabályos főneveknél nincs változás, például a ló mam nyelven chej, a lovamncheje, a juhrit, a juhomnrite.
Vannak olyan főnevek, ahol a szótő utolsó magánhangzója hosszúvá válik (bár ezt írásban nem jelölik), például jal(kukoricacső) → njale(kukoricacsövem), az első szóban rövid, a másodikban hosszú a-val ejtve.
Vannak olyanok, ahol egy plusz magánhangzó vagy -el, -il, -al toldalék kerül be a szóba, például xyub’(háló) → nxuyub’e(hálóm), chib’j(hús) → nchib’jile(húsom)
Vannak (főként testrészek, ruhák nevei és rokonságot jelölő szavak), ahol a szótő végződése eltűnik, például q’ob’aj(kéz) → nq’ob’e(kezem), vagy mamb’aj(apa) → nmane(apám).
Vannak rendhagyó főnevek, ahol teljesen megváltozik a szótő, például xnoq’al(takaró (alváshoz)) → ntxo’we(takaróm).
Vannak olyanok, amelyek mindenképpen valaminek a „birtokai”, a birtokos nélkül szinte semmit sem jelentenek. Ezek is viselkedhetnek szabályosan (például lok’(gyökér) → tlok’(gyökere) → tlok’ tzaj(fenyő gyökere) → tlok’ ntzaje(fenyőm gyökere)) vagy rendhagyóan (például b’ech(virág) → tb’echil(virága) → tb’echil jatze(a matasano nevű fa virága) → tb’echil njatzeye(a matasanóm virága)).
Vannak főnevek, amik nem szoktak birtokos alakban szerepelni, hiszen a természet alkotta őket és „senkiéi”, például muj(felhő), kya’j(égbolt), xlok’loj kya’j(villám) vagy xjaw(Hold). Igaz, például játékok vagy szertartások során, költeményekben ezek is előfordulhatnak birtokolva.
Többes szám
Általában nem szükséges a többes szám használata akkor sem, ha több dologról beszélnek (sem akkor, ha számnevet tesznek a főnév elő, például laq(tányér) → oxlaj laq(tizenhárom tányér)), de ha mégis ki akarják fejezni, hogy valamiből több van, akkor azt egy elétett txqan vagy qe szóval jelzik, például jun xjal(egy személy) → txqan xjal(néhány/több személy), jun wiẍ(egy macska) → txqan wiẍ(néhány/több macska).
Összetett főnevek
Vannak olyan összetett főnevek, amelyek két tagját egybe kell írni (például xmil(darab) + q’ob’aj(kéz) → xmilq’ob’aj(gyűrű) vagy q’an(sárga) + tze’ (fa) → q’antze’(éger)): ezek ragozása semmiben sem különbözik a nem összetettektől. Vannak azonban olyanok, ahol a két tagot külön írják, ilyenkor a birtokot kifejező ragok az összetétel második tagjához járulnak, például: cheb’il b’utx(malom) → cheb’il nb’utxe(malmom). Ugyanez a helyzet azokkal az összetett főnevekkel, amelyek önmagukban is birtokos szerkezetek (az első szó alapesetben is egyes szám harmadik személyű birtokos ragjait kapta): tal ja(kulcs) → tal njaye(kulcsom).
Személynevek
A személynevek elé mindig oda kell tenni egy kis szócskát, ami az említett személy koráról és neméről, esetleg arról tájékoztat, hogy tisztelettel viszonyulunk-e hozzá. Ezek a szócskák a következők lehetnek:
Szó
Jelentése
tat
felnőtt, idős férfi, akit tisztelünk
nan
felnőtt, de nem nagyon öreg nő
ẍjo’q
idős férfi
txin
fiatal lány, nálunk idősebb családtag vagy barát
q’a
fiatal férfi, fiú
ne’
kicsi gyermek, csecsemő
swe’j, qman
idős férfi
qtxu
idős nő
Névmások
A mam nyelvben mutató és személyes névmásokat használnak.
Mutató névmás
Jelentése
ajlu / ... lu’
ez / ez a ...
ajchix, ajkin
az
Személyes névmás
Jelentése
aqine
én
aya
te
a
ő
aqo
mi (de a hallgató nem)
aqoye
mi (a hallgató is)
aqeye
ti
aqe
ők
Van, ahol az aqine, az aqoye és aqeye helyett az aqina, aqoya és aqeya szavakat használják.
Számnevek
A maják számírásukban a húszas számrendszert használják, nem kivétel ez alól a mam nyelv sem. Mindössze háromféle számjegyet használnak: az 1, az 5 és a 0 jelét. Egytől tizenkilencig az 1 és az 5 jeleivel írják a számokat, így tulajdonképpen a nulla mellett még tizenkilenc „összetett számjegyük” van. Minden nagyobb egész számot a húsz hatványainak többszöröseiből állítanak elő, például 1982 = 4 × 202 + 19 × 201 + 2 × 200, így ezt a számot egy 4-es, egy 19-es és egy 2-es számjeggyel írják fel.[13]
A nulla neve mixti’x, a számok 1-től 20-ig:
Szám 1–10
Jele
Neve
Szám 11–20
Jele
Neve
1
jun
11
junlaj
2
kab’
12
kab’laj
3
ox
13
oxlaj
4
kyaj
14
kyajlaj
5
jwe’
15
o’laj
6
qaq
16
waqaqlaj
7
wuq
17
wuqlaj
8
wajxaq
18
wajxaqlaj
9
b’elaj
19
b’elajlaj
10
laj
20
junk’al (napok esetén (jun)winaq)
Az ennél nagyobb számok elnevezéséhez ahogy mi a tíz hatványainak adtunk nevet (száz, ezer, ...), úgy ők a 20 hatványait kellett, hogy elnevezzék:
Hányadik hatvány
Értéke
Maja jele
Neve mam nyelven
0
1
jun
1
20
k’al
2
400
q’o’
3
8000
ch’uy
4
160 000
k’laj
5
3 200 000
q’inb’il
6
64 000 000
law
7
1 280 000 000
jb’al
8
25 600 000 000
tzab’
9
512 000 000 000
k’ul
10
10 240 000 000 000
xmu’s
11
204 800 000 000 000
nitx’
12
4 096 000 000 000 000
ku
Ha valamelyik hatványból 1 van, akkor ki kell tenni elé a jun szót, így tehát maga a 2012 szám (négybilliárd-kilencvenhatbillió) neve junku, és nem önmagában ku. Így például az előbb említett 1982 neve a következőképpen áll össze: négy + húsz második hatványa + tizenkilenc + húsz + kettő, azaz kyajq’o’ b’elajlajk’al kab’. Ezekkel a nevekkel a legnagyobb kifejezhető szám az, ha mindegyikből 19-et veszünk, azaz:
Ezen szám (nyolcvanegybilliárd-kilencszáztizenkilencbillió-kilencszázkilencvenkilencmilliárd-kilencszázkilencvenkilencmillió-kilencszázkilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenkilenc) mam nyelven tehát b’elajlajku b’elajlajnit’x b’elajlajxmu’s b’elajlajk’ul b’elajlajtzab’ b’elajlajjb’al b’elajlajlaw b’elajlajq’inb’il b’elajlajk’laj b’elajlajch’uy b’elajlajq’o’ b’elajlajk’al b’elajlaj.
A sorszámneveket egy t- előtaggal és egy -in utótaggal képzik, például jwe’ (öt) → tjwe’in(ötödik), qaq(hat) → tqaqin(hatodik).[14] Kivétel az első szó, ami rendhagyó: tnejil.
Kivonó módszer
Létezik a 20-nál nagyobb számok elnevezésére egy másik, az úgynevezett kivonó módszer is. Ennek lényege, hogy például a 23-ra nem azt mondják, hogy junk’al ox („20 + 3”, azaz „3 a 20-on felül”), hanem „3 a második húszasban”, azaz ox tuj kab’k’al, és ugyanígy a négyszázasok, nyolcezresek és a többi esetén is az eggyel nagyobb csoportot nevezik meg, hogy az adott szám abban van benne. Példa egy nagyobb számra: a 2 × 202 + 8 × 201 + 12 × 200 = 972 kivonó alakja kab’laj b’elajk’al tuj oxq’o’, azaz tizenkettő a kilencedik húszasban a harmadik négyszázasban.[14]
Viszonyt jelölő szavak
Ezek a szavak helyi vagy nyelvtani viszonyt jelölnek a mondatban. A főnevekhez hasonlóan felveszik az A csoport előtagjait és végződéseit, de vannak köztük olyanok, amikhez csak az egyes vagy többes szám harmadik személyű előtag járulhat.
A nyelvtani viszonyt kifejező szavak a következők:
Szó
Mit fejez ki
Példa
Példa jelentése
Megjegyzés
‑e
részes eset, hangsúly, a cselekvés elszenvedője, birtokos eset
Xi woyine jun wexj te k’wal.
Egy nadrágot ajándékoztam a gyereknek.
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑u’n
cselekvő személye, műveltetés, cél- vagy eszközhatározó
Wu’ne xb’aj b’ant ja.
Én építettem a házat.
‑ib’
visszahatás
Ma kub’ qb’uyi’n qib’e.
Összegyűltünk. („összegyűjtöttük magunkat”)
‑uk’il, -uky’e
társ- vagy eszközhatározó, összehasonlítás
Ma saqchan tuk’il tk’wal.
A gyerekével játszott.
‑i’j
cselekvés elszenvedője
Ma tz’ok tchan kyi’j.
Őket hibáztatta.
‑ib’aj
téma
Nqo ximine tib’aj kychwinqlal k’wal.
A gyerekek életére gondolunk.
‑witz
összehasonlítás
B’anxch’intl u’j lu twitz juntl.
Jobb ez a könyv, mint az a másik.
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tun’ntzan
célhatározó
Qb’uyin kub’ qib’ tu’ntzan qkanin ti’j qxim.
Egyesüljünk, hogy elérjük céljainkat!
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tu’nj
okhatározó
Tb’anil aq’unan xinaq jlu’ tu’nj ku’xinxix.
A férfi nagyon jól dolgozik, mivel még fiatal. („Fiatalsága miatt ...”)
A helyzeti viszonyt kifejező szavak a következők:
Szó
Mit fejez ki
Példa
Példa jelentése
Megjegyzés
‑txlaj
mellett
At jun tqan chulul ttxlaj ja.
A ház mellett van egy zapote-cserje.
‑i’jxi
mögött
Atz najlqiniye ti’jxi wizt.
A hegy mögött lakom.
‑jaq’
alatt
Ma tz’okx ewin ich’ tjaq’ si’.
Az egér a (tűzi)fa alá rejtőzött.
‑xel
helyett
Ma che’ kub’ b’yo’n chmeky’ kyxel eky’.
A tyúkok helyett a pulykákat ölték meg.
‑ib'aj
fölött
Tzaj tz’aq tze’ wib’aje.
Rámdőlt a fa.
‑witz
előtt, felszínén
Kub’ we’ jun txkup nwitze.
Egy állat állt meg előttem.
‑i’jile
körül
B’a’n nok b’uyit tz’is ti’jile tqan kjo’n.
Jó összegyűjteni a szántóföld körül a szemetet.
‑ky’itz
mellett
Atz wa’l Xwo’l kyky’itz tuk’il.
Xwo’l a társai mellett áll.
‑xe
alján
Ma kux tz’e’y chib’aj t-xe uk’il.
A hús megégett a lábas alján.
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑xol
között
Ma tz’ok jun b’uyjtib’il kyxol k’wal.
A gyerekek összegyűltek. („gyűlés volt a gyerekek között”)
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tzi
szélén, bejáratánál
Wa’l Nim Che’w ttzi tja.
Nim Che’w a háza bejáratánál áll.
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑txa’n
szélén
Ma tz’el t’aqj ttxa’n aqwil.
Elszakadt a szalag vége.
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑wi’
rajta
Ma wa’n Saqjumay twi’ meẍ.
Saqjumay az asztalnál evett.
Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
Melléknevek
A jelzőként használt melléknevek közvetlenül előzik meg a főnevet, ragozni nem kell őket. Ha kettőnél több jelző tartozik egy főnévhez, akkor vesszővel elválasztva kell őket felsorolni, az utolsó vessző helyett pedig egy ex(és) szót kell beszúrni. Például: Ma txi’ nlo’ne jun nuch, tx’am ex q’aynaq lanch.(Megettem egy kicsi, savanyú, rohadt narancsot.)
Ha a melléknév állítmányként szerepel, akkor is megelőzi a főnevet, de közéjük a főnév számának és személyének megfelelő előtaggal ellátott e’ szócskát kell tenni, például: Txa’x te’ trasni.(Az őszibarack zöld.), Nuch qe’ ẍiky.(A nyulak kicsik.)
A mam nyelvben csak egyetlen melléknévnek van többes száma: a nagy jelentésű nim szónak: a nimaq.[15]
Igék
Az igék idejét egy előtaggal jelzik: a távoli múlt (mai napnál régebben történt eseményekre) előtagja az o (vagy oje), a közelmúlté (mai eseményekre) a ma, a jelené (folyamatban levő eseményekre) a n, a jövőé pedig az ok (ha nagyon valószínű, hogy meg fog történni) vagy a k, ha későbbi, nem biztos eseményről van szó.
Ha az ige nem tranzitív (a cselekvés nem egy tárgyra irányul) az időt jelölő előtag után az alany személyének megfelelő B csoport-beli előtag következik, majd az ige a megfelelő végződéssel. Egyes szám második és harmadik személyben azonban, bár a B csoport szerint nem kellene előtagot alkalmazni, némelyik idő esetén mégis kell: a jövőben k vagy k’ (attól függően, hogy mással- és magánhangzóval kezdődik a ige), a közelmúltban pedig tz vagy tz’ az előtag. (Itt is az ige kezdődésétől függ, de van két kivétel: az ul(jön) és a iky hiába kezdődik magánhangzóval, mégis tz-t kell eléjük tenni.) Például a yolil(beszél) ragozása:
Távoli múlt
Közelmúlt
Éppen történő
Jövő
Én
o chin yoline
ma chin yoline
nchin yoline
ok chin yolile
Te
o yolina
ma tzyolina
nyolina
ok kyolila
Ő
o yolin
ma tzyolin
nyolin
ok kyolil
Mi (a hallgató nem)
o qo yoline
ma qo yoline
nqo yoline
ok qo yolile
Mi (a hallgató is)
o qo yolin
ma qo yolin
nqo yolin
ok qo yolil
Ti
o che’ yoline
ma che’ yoline
nche’ yoline
ok che’ yolile
Ők
o che’ yolin
ma che’ yolin
nche’ yolin
ok che’ yolil
Ha az ige tárgyas (tranzitív), azaz a cselekvés valamire, valakire irányul, akkor az időt jelölő kezdődés után a mondat tárgyának számának és személyének megfelelő B csoport-beli előtagot kell beilleszteni, az igét pedig az alany számának és személyének megfelelő A-csoport-beli előtaggal kell ellátni.
Gyakori, hogy a B és az A csoport előtagja közé egy hozzáadott, az irányra utaló külön szót tesznek. Tizenegy ilyen iránymutató alapszó létezik:
Szó
Irány
xi
innen oda
tzaj
onnan messzebb
ul
odaérve
pon
odaérve (messzebb)
kub’
lefelé
jaw
felfelé
el
kifelé
ok
befelé
kyaj
maradva
aj
visszatérve
ik’
elhaladva
Ezekből további összetett irányok is képezhetők, például kub’ + tzaj → ku’tz (lefelé arrafelé (messze)), ik’ + pon → ik’pon (elhaladva és odaérve).
Példa a k’a’sil(süt) ige ragozására az összetett okx iránymutató szóval:
Távoli múlt
Közelmúlt
Éppen történő
Jövő
Én
o tz’okx nk’a’sine
ma tz’okx nk’a’sine
nokx nk’a’sine
ok k’okx nk’a’sine
Te
o tz’okx tk’a’sina
ma tz’okx tk’a’sina
nokx tk’a’sina
ok k’okx tk’a’sina
Ő
o tz’okx tk’a’sin
ma tz’okx tk’a’sin
nokx tk’a’sin
ok k’okx tk’a’sin
Mi (a hallgató nem)
o tz’okx qk’a’sine
ma tz’okx qk’a’sine
nokx qk’a’sine
ok k’okx qk’a’sine
Mi (a hallgató is)
o tz’okx qk’a’sin
ma tz’okx qk’a’sin
nokx qk’a’sin
ok k’okx qk’a’sin
Ti
o tz’okx kyk’a’sine
ma tz’okx kyk’a’sine
nokx kyk’a’sine
ok k’okx kyk’a’sine
Ők
o tz’okx kyk’a’sin
ma tz’okx kyk’a’sin
nokx kyk’a’sin
ok k’okx kyk’a’sin
Példa olyan esetre, amikor a tárgy nem egyes szám harmadik személyű: a (te) megütsz (engem) így hangzik: nchin ok tb’yo’na, az (ő) megütötte (őket, a mai napon) megfelelője: ma chi ok tb’yo’n. (Ezekben a példákban az ok az irányra utaló szócska.)
Imperfektív szemlélet
Az imperfektív igeszemléletet a toq szócska időjelölőhöz való hozzáadásával fejezhetjük ki:
Példa
Jelentése
Matoq jaw njaqo’ne
Azon volt, hogy kinyissa.
Matoq txi nlamo’ne
Azon volt, hogy meglökje.
Intoq nchin awan kjo’ne tej saq’pon jb’al.
Éppen kukoricát vetett, amikor eleredt az eső.
Intoq naq’unan tej sok ttx’emin tib’.
Éppen dolgozott, amikor megvágta magát.
Oktoq qo b’etile tu’n qqane.
Úgy volt, hogy gyalog megyünk.
Oktoq qo xele ka’yil teya.
Úgy volt, hogy meglátogatunk téged.
Szenvedő szerkezet
A szenvedő szerkezet múlt idejét az -et, -it végződéssel jelzik, például kyiẍil(halászik) → ma kyiẍit(ki lett halászva).
A jelen időt vagy a -njtz végződéssel képzik (például awal(vet) → Nawanjtz kjo’n. (A szántóföldet bevetik. („A szántóföld bevetődik.”), vagy egy rövidebb raggal, ami háromféle lehet. Ha az a ritka eset fordul elő, hogy a szótő magánhangzója megnyúlik, akkor ez a rag a -j, más esetben -l, vagy ha az ige l-lel kezdődik, akkor -ch. Például k’ayil(elad) → Nk’ayj wakx tu’n tajuw. (A tehenet eladja a gazdája. („A tehén eladódik a gazdája által.”)), jyol(keres) → Njoyl k’wal kyu’n tman. (A gyereket keresik a szülei. („A gyerek keresődik / keresve van a szülei által.”)), loq’il(vásárol) → Nloq’ch lob’aj. (A gyümölcsöt megvásárolják. („A gyümölcs megvásárlódik.”))
Nem igével kifejezett létezés, állapot
Ha a mondat valamilyen állapotot vagy létezést állít, akkor nem igét kell használni, hanem szintén különféle előtagokat:
Állapot
Személy
Létezés
Én
qin
qin / in
in
Te
–
–
–
Ő
–
–
–
Mi (a hallgató nem)
qo’
qo’
o’
Mi (a hallgató is)
qo’
qo’
o’
Ti
qe
qe
e’
Ők
qe
qe
e’
Például az állok, áll, állnak („álló állapotban vagyok, van, vannak”) így fejezhető ki: wa’lqine, wa’l, wa’lqe, az én (vagyok), ő (van), ők (vannak) így: ayine (aqine), a, aqe (ezekben ráismerhetünk a korábban már leírt személyes névmásokra), a vagyok, vagy, vagytok pedig atine, ata, ate’ye.
Felszólító mód
A tárgyatlan igék felszólító módját nem fejezik ki nyelvtani eszközökkel, csak más hanghordozással, hangerővel ejtik ki a mondatot. A tárgyas igéknél azonban az m vagy az n betűt toldják az igéhez: előbbit akkor, ha az igéhez nem tartozik irányt jelölő szó, vagy tartozik, de magánhangzóval kezdődik, utóbbit akkor, ha mássalhangzóval kezdődő iránymutató szó van az ige mellett. Például: Tzyumitza ttxu eky’.(Ragadd ki a tyúkot!) vagy Jak’untza tze’.(Húzd (onnan oda) a fát!)
Határozószók
Mit fejez ki
Szó
Jelentése
Hely
txix, chix, na’j
ott
tzalu, tzalu’
itt
najchaq, leq’ch
távol
nqaku, nqayin
közel
Mód
chab’a, cheb’a
lassan
ojqel
gyorsan
mixininj
hirtelen
ikylu’
így
teq’x, b’a’n
jól
o’kx
csak
Megerősítés
ikju’, kja’tun
igen, így van
oki, ok
igen, lehetséges
Tagadás
na’m, na’nx
még nem
miẍti’x, nti’
semmi
mya’, mi’n
ne
Kétség
qajlo, b’ala
talán
Idő
te qoniky’an
éjjel
te prim, qlixje, te qlax, xle’ja
reggel
aj, ok
amikor (jövőben)
tej
amikor (múltban)
ewe, ewi
tegnap
ja’lin
ma
najchi’j
holnap
prim, qlax, xle’ja
korán
majx
mindig
‑j
... nap múlva
‑eje
... napja
‑ab’
... év múlva
‑ab’i
... éve
Partikulák
Tagadó partikulák
Partikula
Jelentése
Példa
Példa jelentése
mlay / mi’n
nem (jövőben)
Mlay chin amete qu’n ok k’elix jset ch’i’n t-xol nkojine.
Nem lesz időm, mert a szántóföldemen fogok gyomot kapálni.
mixti’ / nti’
nem (múltban, jelenben)
Mixti’ wojtzqi’n weye jun aj matz’ tzalu’.
Nem ismerek itt gonosz varázslót.
mi’n
ne!
Mi’n che’ exe pe’n.
Ne menjenek ki!
Kérdő partikulák
Partikula
Jelentése
Példa
Példa jelentése
titi’ / ti’
mi, mit?
Titi’ xb’ajteya?
Mit csináltál?
ja
hol? hova?
Ja tx’anjiya si’wil?
Hova mentél fát vágni?
jatu’mel
hol? hova?
Jatu’mel xkub’ tz’aqa tze’?
Hol dőlt ki a fa?
se’n / tza’n
hogyan?
jtoj
mikor? (jövőben)
Jtoj qo’qex aq’unal?
Mikor megyünk dolgozni?
jtoje
mikor? (múltban)
Jtoje kyim twaxaka?
Mikor döglött meg a tehened?
jte’
mennyi?
Jte’ tk’wala at?
Hány gyereked van?
jnik’
mekkora?
Jnik’ tjaya?
Mekkora a házad?
alkye
ki?
Alkye sok peq’ante txin?
Ki ütötte meg a lányt?
ti qu’n / tu’n teqa
miért?
Tu’n teqa mi’n ẍe’ ul k’wal tuj jaxnaq’tzab'il?
Miért nem jöttek a gyerekek iskolába?
al u’n / al qu’n / alqu’n
mivel?
Al u’n xkub’a ttx’eminiya tq’ob’ tze’?
Mivel vágta le a fa ágait?
Megerősítő partikulák
Partikula
Jelentése
jo’
igen, így van
tzun
igen
ok
igen (jövőben)
may
igen (közelmúltban)
jaku’
lehet (pl. meg lehet csinálni)
Névelők
A mamban nincs határozott névelő, csak határozatlan, amelynek egyes számú alakja, mint magyarul is, megegyezik az egy számnévvel: jun, például: Ma tzaj tlaq’o’n Xwan jun xb’alin.(Juan vásárolt egy ruhát.) Van viszont egy többes számú határozatlan névelő is, aminek három, egymással felcserélhető alakja van: a junjun, a kab’e és a jte’, például: Ma tzaj o’yin kab’e qlo’ye.(Gyümölcsöket ajándékoztak nekünk.)
Alárendelő partikulák
Partikula
Jelentése
Példa
Példa jelentése
tej
amikor
Ma’toq kyim tej qpone.
Már meghalt, amikor odaértünk.
aj
amikor (múltban, jövőben)
Atoq kub’ b’aj kyaq’une aj tpon b’aj amb’il.
Addigra már el kell készülniük a munkával, mire lejár az idő.
qa
ha
Qa mixti’te si’, nqoxe b’u’chil tuj chi k'ul.
Ha nincs fa, gyűjtünk rőzsét.
qu’n
mivel
B’u’yan nqane qu’n nimtaq ẍin b’ete tujile ab’j.
Fáj a lábam, mivel sokat mentem köveken.
ja / jatum
ahol
Az alárendelt mondatrészben a mellékmondatban a B csoport előtagjai elé egy-egy betűt kell tenni a számtól és személytől függően, vagy ha az előtag ch-val kezdődik, akkor azt megváltoztatni. Egyes szám második és harmadik személy esetén a betű attól is függ, hogy az ige magán- vagy mássalhangzóval kezdődik.
Betű
Főmondat példa
Mellékmondat példa
Főmondat jelentése
Mellékmondat jelentése
én
ẍ
Ma jaw seky’puj tx’yan
tej ẍin ule.
A kutya megijedt,
amikor jöttem.
te
s vagy x
tej sula.
amikor jöttél.
ő
s vagy x
tej sul.
amikor jött.
mi (a hallgató nem)
x
tej xqo ule.
amikor jöttünk.
mi (a hallgató is)
x
tej xqo ul.
amikor jöttünk.
ti
ẍ
tej ẍe ule.
amikor jöttetek.
ők
ẍ
tej ẍe ul.
amikor jöttek.
Kötőszók
Kötőszó
Jelentése
Példa
Példa jelentése
b’ix
és
At mortx’i’x chi’ b’ix at k’a.
Van édes mortx’i’x gyümölcs és van keserű.
mo, moqa
vagy
Najchaq ntzaja te ch’e’mo’l najb’en qu’ne te b’inchab’il chaq ti’xti’ nku’jo chi’l moqa pasb’il.
Messziről hozzuk a vesszőket, amiből kosár vagy kalap készül.
ikx
is
tu’ntzun, qu’mtzum
ezért, azért
Il ti’j tuj kyok k’wal tuj kawb’il, tu’ntzun kyanq’il tuj tb’anil.
Szükséges az új nemzedékek oktatása, azért, hogy békében élhessenek.
i’chaqj, maske
bár
Maske mi’n saj tq’uma’na weye, matxi pon tuj nnab’ile.
Bár nem mondta, én már kitaláltam, mi az.
noq aju’, noqtzan ajo
de
Ul jun q’anil a ab’q’ijo, noqtzan ajo naq kab’ exjaw ten.
Abban az évben jött egy orvos, de csak két hétig volt.
b’ala, qajlo
talán
Qa m ache’ ul jwe’ qonile, b’ala ok kyb’antil qaq’une ja’lin.
Ha jön az öt segítőnk, talán befejezzük ma a munkát.
Kicsinyítő partikula
A kicsinyítéshez a mam nyelvben a tal partikulát használják, amit a főnév elé tesznek, például: tx’yan(kutya) → tal tx’yan (kiskutya, kutyus), chej (ló) → tal chej (kis ló, lovacska).
Képzők
Főnévképzők
Az igék tövéből -il végződéssel vagy aj- előtaggal kapjuk annak az embernek a nevét, aki az ige által jelölt tevékenységet végzi, például q’an(il)(gyógyít) → q’anil (gyógyító ember, orvos), tz’ib’il (ír) → ajtz’ib’il (írnok, titkár(nő)).
Főnév képezhető a -b’il képzővel is, a képzett szó olyan helyet vagy eszközt jelent, ahol vagy amivel az adott tevékenységet végzik, például yolil(beszél) → yolb’il(telefon), ewil(elrejtőzik) → ewb’il(rejtekhely).
Maga az ige -al, -il vagy -ol végződéssel magát a tevékenységet jelenti, például aq’unal(dolgozás).
Ha melléknévhez kötjük az -il végződést, akkor a magyar -ság, -ség megfelelőjét kapjuk, például q’eq(fekete) → tq’eqil (valaminek a feketesége).
Melléknévképzők
A magyar -i (valahonnan származó) formájú mellékneveket egy külön írt aj szóval lehet képezni, például I’tzal(San Ildefonso Ixtahuacán) → aj i’tzal(San Ildefonso Ixtahuacán-i).
Befejezett melléknévi igenevet tranzitív igék esetén egy -’n, intranzitív esetben -ni vagy -naq képzővel kapunk, például laq’ol(vásárol) → laq’o’n((meg)vásárolt (dolog)), kyimil(meghal) → kyimni(halott), q’ayil(megrohad) → q’aynaq(rohadt). (Az első esetben még egy maj szót is utána lehet tenni.)
Állapotot, helyzetet jelző melléknév képzője a -l vagy a -ch, például wa’b’il((lábra) állít) → wa’l(áll(ó helyzetben van)), ẍalch(meztelen).
A tulajdonságot (pl. alakot leíró) melléknevek -in-re végződnek, például tolin(kerek), jikin(egyenes).
Ha egy melléknévvel azt akarjuk kifejezni, hogy egy tulajdonság csak „kicsit”, „mérsékelten” igaz, akkor egy olyan képzőt kell használni, aminek első betűje a melléknév első mássalhangzójával azonos, utána pedig egy -oj végződés következik, például saq(fehér) → saqsoj (kicsit fehér, fehéres), q’an(sárga) → q’anq’oj (kicsit sárga, sárgás).
Ha pedig nyomatékosítani akarjuk, vagyis azt kifejezni, hogy a tulajdonság „nagyon” igaz, akkor egy -xix képzőt kell alkalmaznunk, például kyuw(kemény) → kyuwxix(nagyon kemény).
Igeképzők
Melléknévből az -ix végződéssel képezhető ige, például kyeq(piros) → Ma txi’ kyeqix.(Megpirosodott.)
Fontos szavak, kifejezések
Szó, kifejezés
Jelentése
Példa
Példa jelentése
B’a’ntz q’ij.
Jó napot!
Qa’lte.
Jó napot! (délután)
Ta’lte.
Jó éjszakát!
qina / chinej
viszlát
chjonte / chjonta
köszönöm
Chjonta ch’in nk’a’ya matzaj tq’o’na.
Köszönöm az italt, amit adtál.
b’ib’aj
név
Ti’ tb’iya? Iẍchel nb’iye.
Mi a neved? A nevem Iẍchel.
tab’q’i
születésnap
Jte’ tab’q’iya?
Hány éves vagy?
ma’
igen
mi’
nem
Mi’, miti’ tkub’ tib’aj k’ub’u’j.
Nem, a könyvespolcon nincs semmi.
ex
és (felsorolásban)
Atzun toj b’inchwab’il at k’wab’il, laq ex qe k’wil.
A konyhában poharak, tányérok és fazekak vannak.
ja’lin
ma
Mixti’x x’e’ ul kye qaq’unale ja’lin.
Ma nem jöttek a dolgozóink.
ewi
tegnap
Nwoyin tqan q’ij’ ja’lin, atzan te ewi muj te q’witz.
Ma erősen süt a Nap, de tegnap felhős idő volt.
at
van
Junk’al laj q’uqb’il at toj jaxnaq’tzb’il.
Az iskolában 30 pad van.
Szókincs
A mam nyelv „eredeti” szavai főként a régi mindennapi élettel kapcsolatosak, kiemelkedően sok szó van a nyelvben mezőgazdasági eszközökre, terményekre, eljárásokra. Azonban a mamoknak számos modern fogalomra is van saját szavuk, a számítógép például xk’utz’ib’, a mixer (konyhai robotgép) chukb’il, a hűtőszekrénychewsab’il, a fagyasztószekrénysaqb’aqb’il, a labdarúgás pedig xpo’tzil.[4]
Jövevényszavak
A mam nyelvbe főként a spanyolból kerültek át jövevényszavak. Az ilyen főnevek aszerint, hogy betűik között milyen sorrendben helyezkednek el a magánhangzók (V) és mássalhangzók (C), hétféle csoportba sorolhatók. Az alábbi táblázat mindegyikre egy-egy példát mutat.
Típus
Mam nyelvű szó
Spanyol eredetije
Jelentés
CVC
bas
vaso
pohár
CCVC
bsin
vecino
szomszéd
CVCCVC
kantel
candela
gyertya
CVCVCVCC
jorament
juramento
eskü
CVCC
tiyr
tigre
tigris
CVCV
pale
padre
atya (pap)
CVCVCVC
polisiy
policía
rendőrség
Wikipédia mam nyelven
A Wikipédia egyelőre nem érhető el mam nyelven, de a Wikimedia „keltetőjében” már létezik egy tesztrendszer néhány mam nyelvű szócikkel. Amint lesz benne elegendő értékes tartalom, létrejöhet a Wikipédia mam változata.[16]
↑ abcA mam népcsoport leírása (spanyol nyelven). CDI, 2009. október 22. [2015. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
.png)
