|
Makói kistérség A Makói kistérség egy kistérség volt Magyarországon, Csongrád-Csanád megyében. Központi települése Makó volt, ezen kívül 1 várost – Csanádpalota – és 15 községet foglalt magába, ezek a következőek: Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák és Pitvaros. Területe megegyezett a korábbi Makói járáséval, a 2013-ban újra létrejött Makói járás azonban kissé eltér tőle. Közlekedése A makói kistérség Csongrád megye délkeleti részén, a román határ mentén, a magyar-román-szerb hármashatár közvetlen közelében helyezkedett el. Áthaladt rajta a 43-as számú főútvonal (E68) (a IV. számú helsinki korridor), amely jelentős tranzitforgalmat bonyolított le. A kistérség két határátkelőhelye Nagylaknál és Kiszombornál volt található. Vasútvonala Szegeddel, Hódmezővásárhellyel és Mezőhegyessel kötötte össze. Az M43-as autópálya nyújtott megoldást a túlterhelt 43-as út gondjaira, és tehermentesítette az főút mentén fekvő összes települést. FekvéseA kistérség egykori területe jellegzetes ártéri síkság. Talajai jó termőképességű csernozjomok, réti csernozjomok, kisebb részben réti öntéstalajok és réti talajok. A kistérség geotermikus energiában rendkívül gazdag, amely a mezőgazdaságban, az energiaellátásban és az idegenforgalomban egyaránt hasznosítható. Természeti értékeit nemzeti park védi: a Maros ártere és a Csanádi Puszták az 1997-ben létrehozott Körös–Maros Nemzeti Park részei. E területen él országos viszonylatban is legjelentősebb állományban Csongrád megye jelképnövénye, a vetővirág. Mindez a térség idegenforgalmi fejlődését is szolgálja, amely a természeti értékeken túl a vadászati, horgászati, lovaglási és sportolási lehetőségeken, a rendezvény-, falusi és gyógyturizmuson, az épített környezeten, valamint a Makó által nyújtott szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeken alapul. TelepüléshálózatA kistérség középkori gyökerekkel rendelkező falvait többségében a 18–19. században tudatos telepítéspolitikával, magyar, szlovák, román, szerb lakossággal telepítették újra, és e nemzetiségi sokszínűség részben ma is megfigyelhető. A kistérség központja Makó volt, amely Csongrád-Csanád megye negyedik legnépesebb települése (2018-ban 22 500 lakos). Mellette érvényesült Szeged vonzása is, különösen a hozzá legközelebb eső Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor esetében. Maroslele, Földeák és Óföldeák kapcsolatai Hódmezővásárhely felé is erősek, míg a kistérség északkeleti részének települései: Csanádpalota, Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér Békés megyei kötődéssel rendelkeznek Tótkomlós és Mezőhegyes felé. A legnépesebb község Kiszombor (4365 lakos), a legkisebb pedig Kövegy (468 lakos). A makói kistérség sajátos mezőgazdasági adottságai és gazdálkodási hagyományai, értékes fekvése a nemzetközi áruforgalom lehetőségeire és a vállalkozói övezet befektetéseket ösztönző széles körű kedvezményeire épülő befektetési lehetőségeket biztosított. TörténeteLátnivalók Makó nevezetességeiA város fő idegenforgalmi vonzerejét termálvize és gyógyiszapja, ártéri erdejei, eklektikus, klasszicista és barokk műemlékei, Makovecz Imre által tervezett közintézményei és a vöröshagymája alkotja. Más települések   ApátfalvaA település fő nevezetessége a Mihály arkangyal tiszteletére emelt római katolikus templom, amelyet 1757-ben építettek. Belsejében rokokó padsor, valamint Szent István és Szent Imre szobra található. A község 1824-es látványossága a késő barokk Nepomuki Szent János szobor. FerencszállásFerencszálláson található Csongrád megye legfiatalabb temploma: a község római katolikus templomát 2006 decemberében szentelték fel.[1][2] Az épületet a Assisi Szent Ferencnek és a Rózsafüzér Királynőjének ajánlották. A 17 méter magas kőtornyú és faszerkezetes templom terveit Földi Mihály készítette. A településen áll ezenkívül a Millenniumi Emlékmű is, amelyre az első és második világháború hősi halottjainak nevét vésték. KiszomborKiszomboron található egy Árpád-kori rotunda, más néven körtemplom. A faluban a Rónay család építtetett 3 kúriát, valamint egy kastélyt, melynek állapota mára igen leromlott. Ezenkívül három klasszicista stílusú magtár is található itt. Kiszombor nevezetességei közé tartozik még a római katolikus templom, a Hősi emlékmű, és a Helytörténeti Gyűjtemény. A település Nepomuki Szent Jánosnak, Szent Istvánnak, Kossuth Lajosnak és Petőfi Sándornak emelt szobrot. MagyarcsanádA településen hosszú idő óta békében élnek egymás mellett románok, szerbek, magyarok, illetve a négy felekezet tagjai. Ennek megfelelően a településen négy templom található: egy román ortodox, ami 1808-ban épült; egy szerb ortodox 1880-ból; a református templom, amelyet 1912-ben építettek; valamint egy katolikus templom amelyet 1939-ben adtak át a hívőknek. Magyarcsanád külterületén található egy értékes kunkereszt. Az emlékmű valószínűleg a 16. század elején keletkezett, és azon a helyen áll, ahol Dózsa György karóba húzatta Csáky Miklós püspököt. MarosleleMaroslelén áll egy 1901-ben épített katolikus templom. Említést érdemel a település községházája, egy-egy kőkereszt és feszület, és a könyvtár épülete. Emléktáblát helyeztek el Petőfi Sándor, Annus József, az első és második világháború áldozatainak, valamint a megvalósított gázprogram emlékére. Kopjafát állítottak a Magyar Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából. A templommal harmonizál a főtéren felállított Hősök Kútjának stílusa. ÓföldeákÓföldeákon található egy páratlan értékű műemlék, a Dél-Alföld egyetlen gótikus temploma, az 1400 körül épült erődtemplom. Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
