hu Major%C3%A1nnaszag%C3%BA p%C3%B3kh%C3%A1l%C3%B3sgomba

	A majoránnaszagú pókhálósgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Majoránnaszagú pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Cortinariaceae;
Nemzetség:	Cortinarius;
Tudományos név
	Cortinarius percomis; Fr. 1838
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Majoránnaszagú pókhálósgomba témájú médiaállományokat és Majoránnaszagú pókhálósgomba témájú kategóriát.

A majoránnaszagú pókhálósgomba (Cortinarius percomis) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában honos, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A majoránnaszagú pókhálósgomba kalapja 3-8 cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Felszíne nyálkás-tapadós. Színe eleinte sárga vagy sárgásnarancs, idősen barna. Széle sokáig begöngyölt marad és burokmaradványok lehetnek rajta.

Húsa halványsárga, a tönkben kénsárga. Szaga erős, fűszeres (majoránnaszerű) vagy gyümölcsös (alma-vagy mandarinszerű), idősen kellemetlen; íze nem jellegzetes.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon halványsárgás, később barnássárga, idősen fahéjbarna.

Tönkje 4-10 cm magas és 1-2,5 cm vastag. Tönkjének töve kissé bunkósan megvastagodott. Színe sárgás, néha fehéres. Felszínén megmaradhatnak a lemezeket védő sárgás-fehéres kortina szálas maradványai.

Spórapora rozsdabarna. Spórája mandula alakú, durván rücskös, mérete 10,5-13 x 6-7 um.