|
Magyar Népzene TáraA Magyar Népzene Tára (MNT) a magyar népdalok 12 kötetes rendszerezett gyűjteménye. A kiadványsorozatban a népdalok különböző szempontok szerint kereshetők ki. A 12 kötet 10 356 népdal kottáját és szövegét tartalmazza. TörténeteBartók Béla és Kodály Zoltán a 20. század elején elkezdett népdalgyűjtése több ezer népdal nyilvántartását tette szükségessé. Már 1906-ra 6000 népdal gyűlt össze. Mindketten kialakították a saját, egymástól nagyon különböző rendszerüket (Bartók-rend ill. Kodály-rend), amit megosztottak egymással. Mindkét rendszernek voltak előnyei és hátrányai. A két gyűjtő már 1913-ban javasolta a Kisfaludy Társaságnak a népdalok összegyűjtését és rendszerezését (Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezete). A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csak 1933-ban döntött a kérdésben. 1934-ben kezdődtek meg az előkészítő munkák. Bartók Béla felmentését kérte a Zeneakadémiai munkája alól, hogy minden idejét a kiadványnak szentelhesse. Mikor 1940-ben külföldre emigrált, a gyűjteményéből 14 000 dal maradt feldolgozatlanul. Helyét Kodály Zoltán vette át, 1942 után már nyugdíjasként. A háború megakasztotta a munkát, mely 1946-ban folytatódott, amikor Kodály az Akadémia elnöke lett. A kutatók úgy döntöttek, hogy először az ún. szokásdallamokat (alkalmi dalokat) adják ki (I–V. kötet 1951–1966 között, Kodály Zoltán irányításával). Ez részben politikai döntés volt, de időt hagyott a rendszer kidolgozására is, mely 1958-ban kezdődött Járdányi Pál vezetésével. Ezzel együtt megkezdődött Bartók 14 000 és Kodály új gyűjtésű 8000 dalának feldolgozása, a különböző intézményekben (Akadémiai intézetek, Rádió, Televízió, Népművészeti Intézet, zeneiskolák stb.), magángyűjteményekben tárolt és nyomtatásban megjelent dalok összegyűjtése. 1960 körül már 60 000-nél tartott a gyűjtemény. A rendezés elveit Járdányi Pál 1961-ben kiadott kétkötetes Magyar népdaltípusok című művében publikálta (Járdányi-rend) Kodály Zoltán egyetértésével. Járdányi 1966-ban nagyon fiatalon (46 évesen) meghalt; addigra az összegyűlt anyag megközelítette a 100 000-et. 1973-ban jelent meg az MNT VI. kötete, immár a Járdányi-rend szerint, majd 14 év szünet után a VII., ettől kezdve néhány évente; az utolsó kettő 2011-ben, az első kötet megjelenése után 60 évvel. Közben megkezdődött a népdalok új, immár számítógépes rendszerének kialakítása Dobszay László irányításával. Ez idő alatt a népdalgyűjtés sem állt le. Az MTA-nál összegyűjtött 160 000 népdal rendszerezése a mai napig folyik.[1] HitelességZeneileg, néprajzilag hiteles
Nem hitelesek a másodkézből, értelmiségi áttétel útján terjesztett dalok: iskola, rádió, nyomtatott énekeskönyvek, tanító által vezetett népi együttesek (kivéve természetesen, ha azok forrása hiteles). Bartók Béla önmaga számára csak azokat a népdalokat tekintette hitelesnek, és csak azokat dolgozta fel műveiben, melyeket vagy ő maga gyűjtött, vagy ő maga jegyezte le a más által rögzített gépi felvételt. Kodály elfogadta szakképzett zenészek (többnyire a tanítványai) lejegyzéseit. A Járdányi-rendA Járdányi-rend leírása a Magyar Népzene Tára VI., az új stílusé (mely végül nem került az MNT-be) a II. kötetében található. A rendszerezés első döntése az volt, hogy felhasználják a magyar népdalok sajátosságait. A magyar népdalok eléggé eltérnek még a környező népek dalaitól is, ezért a rendszer más népek dalaira változtatás nélkül nem volt alkalmas. Ennek ellenére nagy nemzetközi figyelem kísérte a munkát, mivel más országokat is foglalkoztatott a kérdés. A második kérdés az volt, dallamon vagy szövegen alapuljon-e. A kérdés gyorsan eldőlt a dallam javára. NépdaltípusokAz MNT VI. kötetének előkészítésekor Járdányi Pál egyik nagy problémája az volt, hogyan különböztesse meg „ugyanannak” a népdalnak a különböző változatait, és az egymáshoz hasonlító, mégis különböző népdalokat. Járdányi kidolgozott egy kritériumrendszert. Az „ugyanazon” népdalokhoz tartozó gyűjtéseket nevezték el népdaltípusnak, és a továbbiakban az MNT-ben is és másutt is csak a népdaltípusok besorolásával és tulajdonságával foglalkoztak, az egyes lejegyzésekkel nem. Ezzel több mint egy nagyságrenddel csökkent a feldolgozandó adatok száma. Típusalkotó tényezők:[2]
E sokféle szempontot nem lehet mechanikusan mérlegelni. A típusokba sorolás kézzel történik, a lejegyző által, aki szükség esetén a típusokon belül altípusokat hozhat létre, típusokat összevonhat vagy új típusokat hozhat létre. MutatókA mutatók célja pontosan meghatározott tulajdonságok alapján megtalálni a gyűjteményben a keresett dalt. E tulajdonságok:
A fenti mutatókon felül van még néhány technikai jellegű mutató, mely a kereséskor is hasznos lehet:
A mutatók általában a népdaltípusok különböző variánsait is tartalmazzák. DallamrendA következő feladat olyan rendszer kialakítása volt, mellyel egy népdal tulajdonságaiból meghatározható a dal gyűjteménybeli helye (természetes elsődleges kulcs). Ha sikerül ilyen kulcsot találni, a kulcsok sorrendjébe rendezve a népdalokat, a tartalomjegyzékből lehetett volna megtalálni a keresett népdalt. Ilyen módszert azonban nem sikerült találni,[3] ezért úgy döntöttek, hogy a publikálás szempontjait szétválasztják a keresés szempontjaitól. Keresésre mutatókat használnak, a dallamrendben pedig arra összpontosítanak, hogy a hasonló népdalok egymás mellé kerüljenek a kiadványban. Járdányi hajlott rá, hogy a típusokból (ugyancsak egyedi döntés alapján) nagyobb csoportot alakítson ki egységes rendezőelv nélkül, de végül másképp döntött. A népzenetárban a dalok sorrendbe rakásának első szempontja a Bartók-féle stílus (régi vagy új; az új stílusú népdalok végül nem kerültek az MNT-be; Járdányi rendjében az új stílusú dalok egy része számára nincs is típus). A stílusokon belüli kategorizálás már teljesen egyedi, minden csoport alcsoportjainak rendezése más. A rendezés elve a sorok magassága és dallamvonala, vagy a dallamok közötti „rokonság”; ezek pontosan nem definiált fogalmak még a rendszerezést végző munkatársak számára sem. A dallamrend legfelső szintjei:
Járdányi dallamrendje komoly vitákat szült a szakmában, és az MNT kiadása is jóval lassabban haladt a tervezettnél, ezért 1975 körül Dobszai László vezetésével megkezdődött a teljes Járdányi-rend revíziója. Az MNT köteteiI. Gyermekjátékok (1951), Szerkesztette Kerényi György. 1161 népdal. Rendezési elv: a dallam alapmotívumai. Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia
