Polgári származású családban született. Apja, Magyar Elek (1838–1894), magyar királyi posta és távíró főtiszt,[5] anyja, Klaisz Anna volt. A gimnázium nyolc osztályát 1884-től a Kegyes Tanítórendiek Főgimnáziumában végezte, ahol 1891-ben érettségizett,[6] majd a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója lett.
Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte, ahol egyúttal bemondó is volt. 1901-től a Magyarország című lap munkatársa, majd 1917-től felelős szerkesztője volt. Újságírói munkája sokrétű volt, egyaránt írt a régi Budapestről szóló tárcákat, politikai cikkeket, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat.
A Pesti Naplóban inkognitóban, Inyesmester álnéven évekig vezette Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel a gasztronómiai rovatot, minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. Az ínyesmester szakácskönyve című műve a gasztronómiai irodalom egyik legismertebb műve ma is. Babits kritikájában, "az Inyesmester könyve minden európai látóköre – vagy mondjuk inkább: ízléshorizontja – mellett is teljesen magyar könyv" az irodalomhoz sorolta, "noha bizonyára kevesebb embernek fog eszébe jutni hogy odasorozza." 1945 után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. „Az Ínyesmester éléskamrája” című összeállítás 1973-ban jelent meg, amit a tartósításról, befőzésről, zöldségek, gyümölcsök eltevéséről szóló írásaiból leszármazottai, családtagjai rendeztek sajtó alá. Halálát szívizomelfajulás okozta.
Házassága és leszármazottjai
Első nejét, Kürthy Bertát (1884–1915),[7] akinek szülei fajkürti és koltai Kürthy Emil (1848–1920) földbirtokos, író és szemerei Szemere Gizella (1857–1914), Szemere Bertalan leánya voltak, 1908. november 11-én vette el. Magyar Elek és Kürthy Bertha házasságából született:
Az ínyesmester szakácskönyve. 2200 recept; Athenaeum, Budapest, 1932[12]
Az ínyesmester szakácskönyve. 2500 recept; Athenaeum, Budapest, 1933
Az Inyesmester ezer új receptje; Athenaeum, Budapest, 1935[13]
Az ínyesmester szakácskönyve; új, lényegesen bővített kiadás; Athenaeum, Budapest, 1939
Az ínyesmester szakácskönyve; új, átdolgozott kiadás; Athenaeum, Budapest, 1950
Az ínyesmester nagy szakácskönyve; Műszaki, Budapest, 1955
Az Inyesmester éléskamrája. Befőzés, házi konzerválás; sajtó alá rend. Magyar Pál, Siklós Olga; Mezőgazdasági, Budapest, 1974 (Kertünk, házunk, otthonunk)
Az ínyesmester nagy szakácskönyve. A mindennapok és az ünnepek magyar konyhája; átdolg., szerk., kieg., sajtó alá rend. Magyar Pál és Siklós Olga; Gondolat, Budapest, 1991
Az ínyesmester ünnepi és köznapi ételsorai; összeáll. Kígyós Erzsébet; Akkord, Budapest, 2000
„Nagy kiadóink ritkán bocsátanak piacra oly igaz és irodalmi művet, mint ez a szakácskönyv.”
Alakja említés szintjén felbukkan Kondor VilmosBudapest noir című bűnügyi regényében; ugyancsak említést nyer a könyvben Magyar Elek legismertebb szakácskönyve és az egyik korabeli újságnál vezetett receptrovata is.
