Madas András (eredeti neve: Muck András) (Újszentes, 1917. július 19. – Sopron[1][2]/Budapest,[3]2009. június 30.[1]) erdőmérnök, agrárpolitikus. A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának, a Doktori Tanács agrárökonómiai szakbizottságának tagja volt. Az Erdészeti és Faipari Egyetem címzetes egyetemi tanára. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1961), a mezőgazdasági tudományok doktora (1971).
Életpályája
1935-ben érettségizett Sopronban. 1935–1940 között a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán tanult Sopronban. 1940-ben a soproni Műegyetem tanársegéde lett. 1940–1944 között Kárpátalján a bustyaházai erdőigazgatóság építésvezetője, majd a szinevéri erdőhivatal vezetője volt. 1944–1947 között fogoly volt az Urálban. 1947–1948 között a zalaegerszegi Állami Erdőigazgatóság építésvezetője volt. 1948–1949 között a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Központi Igazgatóságának építési főosztályvezetőjeként dolgozott. 1949–1952 között az Országos Tervhivatal erdészeti osztályvezetője volt. 1953–1961 között a Mezőgazdasági Főosztály vezető helyettese, 1961–1972 között főosztályvezetője volt; hatásköre a mezőgazdaság, erdészet és vízgazdálkodás. 1954-től között az Európai Gazdasági Bizottság Fabizottságának tagja, 1969–1974 között alelnöke, 1974–1976 között elnöke volt. 1954–1958 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1956–1979 között az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, majd 1979-től tiszteletbeli tagja volt. 1959–1961 között az MTA TMB önálló aspiránsa volt. 1960-tól az MTESZ elnökségének tagja volt. 1967–1972 között az Országos Tervhivatal átszervezése után a Mezőgazdasági és Élelmezési Főosztály vezetőjeként dolgozott. 1972–1975 között mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyettes volt. 1973–1975 között a Magyar Lovasszövetség elnöke volt. 1975-ben nyugdíjba vonult.
Családja
Szülei: Muck András (?−1931) erdőmérnök és Székely Gabriella voltak. Nagyapja, Muck Endre (1851–1925) erdőmérnök volt. 1947-ben házasságot kötött Scheffer Erzsébettel. Négy lányuk született: Zsuzsanna (1948), Erzsébet (1949), Katalin (1950) és Anna (1955). Testvérei: Madas László (1920–2009) és Madas Gabriella erdészek.
Művei
A Szovjetunió erdőgazdasága (Erdészeti Lapok, 1948)
A gépesítés irányai a erdőgazdaságban. – A Szovjetunió tizenöt éves fásítási terve. – Az Országos Erdészeti Egyesület az öt éves terv szolgálatában (Erdészeti Lapok, 1949)
Az erdőgazdaság időszerű kérdései (Erdészeti Lapok, 1950)
Az erdőgazdaság távlati terve (Az Erdő, 1952)
Az európai fahelyzetről (Az Erdő, 1955)
Az európai fafogyasztás szerkezete és alakulása (Faipar, 1956)
A farost- és forgácslemezgyártás problémái (Faipar, 1957)
A hazai faellátás és faipar főbb kérdései (Erdészettudományi Közlemények, 1958)
A fa világpiaci helyzete és a faipar tizenöt éves fejlesztési terve. – A KGST államok együttműködése az erdőgazdaság, a fa-, a cellukóz- és a papíripar területén (Faipar, 1958)
Nyártelepítések jelentősége papír- és cellulóziparunk fejlesztése szempontjából (Az MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
A magyar erdőgazdaság néhány közgazdasági problémája (Az Erdő, 1959)
A faimport viszonylagos csökkentését biztosító feladatok és azok megoldása a népgazdaság legfontosabb ágazataiban a távlati fejlesztési terv időszakában. 1960–1975. Kand. értek. (Budapest, 1960)
A hulladékfelhasználás problémái a főbb fakitermelő és fafogyasztó államokban. – Az európai fahelyzet (Faipar, 1960)
Így erdősül legfátlanabb megyénk (Élet és Tudomány, 1960)
A nyárfatermesztés gazdaságossága (Az Erdő, 1961)
Erdészeti és Faipari Egyetem (Az Erdő, 1962)
Az iparifa-fogyasztás színvonalát befolyásoló legfontosabb tényezők (Az Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1965)
A II. ötéves terv teljesítésének néhány tapasztalata (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1966)
A hosszú távú tervezés új kérdései az erdőgazdaságban. – Tervgazdaság az erdészetben (Az Erdő, 1967)
Könnyűszerkezetű, faalapanyagú paneles állattenyésztési és állattartási épületek kialakítása (Jakus Vendellel, Mezőgazdasági Gépészet és Építészet, 1967)
Lakóházak fából (Népszabadság, 1967. dec. 7.)
A magyar mezőgazdaság fejlesztése (Tanfolyami jegyzetek, Budapest, 1968)
A műtrágya-felhasználás hatékonysága hazánkban (Molnár Ferenccel, Közgazdasági Szemle, 1968)
Az erdő- és fagazdasági politika időszerű kérdései (Az Erdő, 1968)
Vertikális integráció a fagazdaságban (Az Erdő, 1969)
A műtrágya-felhasználás országos és területi hatékonyságának néhány kérdése (Molnár Ferenccel, Magyar Mezőgazdaság, 1969)
A műtrágyák hatékonyságának néhány közgazdasági szempontja (Molnár Ferenccel, Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1969)
A világ fafogyasztására vonatkozó trendek és prognózisok. Doktori értek. (Budapest, 1970)
A magyar állattenyésztés helyzete és fejlesztésének közgazdasági problémái. – A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai a IV. ötéves tervben (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1970)
Az élelmiszer-gazdaság eredményei, a IV. ötéves terv ipari háttere, a fejlesztés anyagi megalapozása (Tudomány és Mezőgazdaság, 1970)
Hipotézisek, prognózisok az élelmiszer-gazdaság fejlesztésének távlati tervezésében (Gazdaság, 1970)
A fa és faalapanyagú termékek védelme és társítása (Budapest, 1971)
Gondolatok az európai erdőgazdálkodás jövőjéről. – A fa jelentősége gazdasági életünkben (Az Erdő, 1971)
A fagazdaság népgazdasági jelentősége és az erdészeti kutatás (Az Erdő, 1972)
A hosszú távú tervezés közgazdasági alapjai (Az Erdő, 1973)
Magyar–szovjet együttműködés az erdőgazdálkodás és a környezetvédelem területén a műszaki és természettudományi társadalmi egyesületek keretében (Az Erdő, 1979)
Az erdőgazdaság távlati terve (Az Erdő, 1983)
Ésszerű környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban (Budapest, 1985)
Négy évtized erdészeti politikája (Az Erdő, 1985)
Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban (ÖKO. Ökológia, Környezetgazdálkodás, Társadalom, 1990)
A Stockholmi Konferencia utáni évtized. A nemzetközi környezetvédelmi összefogás évtizede (Környezet és Fejlődés, 1992)
Alföldi kérdések az erdészeti politikában (Hidrológiai Közlöny, 1993)
A közgazdasági szabályok szerepe az agrár-környezetvédelemben (ÖKO. Ökológia, Környezetgazdálkodás, Társadalom, 1994)
Az erdészeti világkongresszusok (Erdészeti Lapok, 1996)
A millecentenárium és az erdészet (Erdészeti Lapok, 1996 és Erdészettörténeti Közlemények, 1997)
A természetközeli erdők megteremtésének egyes feltételei (Erdészeti Lapok, 1998)
Az erdészeti politika két időszerű kérdése. Erdészeti politika a piacgazdaság viszonyai között (Budapest, 1999)
