Maarten Schmidt

Maarten Schmidt
Életrajzi adatok
Született	1929. december 28. Groningen
Elhunyt	2022. szeptember 17. (92 évesen) Fresno
Ismeretes mint	csillagász egyetemi oktató
Nemzetiség	holland
Iskolái	Leiden Observatory Leideni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Leideni Obszervatórium
Pályafutása
Jelentős munkái	kvazárok felfedezése
Szakmai kitüntetések
Kavli Prize in Astrophysics (Donald Lynden-Bell, California Institute of Technology, 2008) Petrie Prize Lecture (1993) Helen B. Warner prize (1964) Henry Norris Russell Lectureship (1978) Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1980) Karl Schwarzschild-érem (1968) Bruce-érem (1992) Rumford-díj (1968) James Craig Watson Medal (1991) Karl G. Jansky Lectureship (1979)
A Wikimédia Commons tartalmaz Maarten Schmidt témájú médiaállományokat.

Maarten Schmidt (Groningen, 1929. december 28.[1] – 2022. szeptember 17.[2]) holland csillagász, aki felfedezte, hogy a kvazárok nagyon távoli objektumok.

A hollandiai Groningenben született. Jan Hendrik Oorttal együtt folytatta tanulmányait. A Ph.D. fokozatot a Leideni Obszervatóriumban szerezte 1956-ban.

1959-ben költözött az Egyesült Államokba, ahol a California Institute of Technology intézetben kezdett el dolgozni. Kezdetben galaxisokkal foglalkozott.[3][4] Később a rádióspektrumokat kutatta. 1963-ban a híres 200 hüvelykes távcsővel Schmidt felfedezte az egyik rádióforrás (a 3C 273) optikai megfelelőjét, és tanulmányozta annak spektrumát. A 3C 273 egy csillagszerű objektumnak látszott, Schmidt mégis feltételezte, hogy jóval a Tejútrendszeren kívüli objektumról van szó 0,158-es vöröseltolódással, így a luminozitása extra nagy. Ezek a rádióforrások a kvazárok (az elnevezés az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrás – rövidítésből származik), aktív galaxismagok, melyekben óriási energiaforrások vannak, nagy valószínűséggel egy-egy fekete lyuk.

Kitüntetések

Díjak

• Helen B. Warner Prize (1964)
• Front cover of Time March 11, 1966[5]
• Henry Norris Russell Lectureship (1978)
• Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1980)
• James Craig Watson Medal (1991)
• Bruce-érem (1992)
• Asztrofizikai Kavli-díj (2008)
• Member of the Norwegian Academy of Science and Letters.[6]

Róla nevezték el

• 10430 Martschmidt kisbolygó.

Jegyzetek

1. (1969. január 1.) „The Rumford Prize”. Bulletin of the American Academy of Arts and Sciences 22 (3), 8–9. o, Kiadó: American Academy of Arts & Sciences. (Hozzáférés: 2009. június 26.) 
2. https://www.astronomie.nl/nieuws/de-ontdekker-van-quasars-maarten-schmidt-overleden-3431
3. Schmidt, Maarten (1959). „The Rate of Star Formation”. The Astrophysical Journal 129, 243. o. DOI:10.1086/146614. 
4. Kennicutt, Robert C. (1998). „The global Schmidt law in star-forming galaxies”. The Astrophysical Journal 498 (2), 541. o. DOI:10.1086/305588. 
5. „:”, Time. [2013. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. május 2.) 
6. Gruppe 2: Fysikkfag (herunder astronomi, fysikk og geofysikk) (norvég nyelven). Norwegian Academy of Science and Letters. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 7.)

További információk

• Schmidt's profile at Caltech