MTA doktora

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora[1] (röviden: az MTA doktora, nevezik még nagydoktorinak is), valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Ez az elérhető legmagasabb tudományos fokozat Magyarországon.

Az MTA doktora cím története és szerepe

Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel. Mindkettő rövidítése DSc, de a korábbi cím a szovjet доктор наук cím magyarországi verziója volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1949 óta csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet. A cím a köznyelvben nagydoktor. A magyar felsőoktatásban a professzori előlépés tudományos mércéje az akadémiai doktori cím (korábban fokozat).[2]

Szabályozások

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki[1]

• tudományos fokozattal rendelkezik,
• az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította,
• tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki,
• tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora cím megszerzését az alábbiak szabályozzák:[1]

• MTA törvény - 1994. évi XL. törvény[3] a Magyar Tudományos Akadémiáról
• 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet[4] a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról
• A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya (ASZ)
• Az MTA Doktori Szabályzata
• Az MTA Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje
• Az MTA Tudományos osztályainak doktori ügyrendjei
• Az MTA Tudományos osztályainak minimumkövetelményei

Az MTA doktora címet szerzettek

Az MTA doktora címben 2011 óta 800 fő,[5] összesen 2610 fő[6] részesült.

Jegyzetek

1. MTA doktora eljárás (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. január 14. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
2. Magyar Tudomány 2020/3 - Akadémiai doktorok – egyetemi tanárok: párhuzamosok, ha találkoznak - MeRSZ (angol nyelven). mersz.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
3. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
4. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
5. MTA doktora címben részesültek (2011-től) (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
6. Az MTA doktorai (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2021. december 20.)