Máthé Jakab

Máthé Jakab
Született	1926. november 14. Csíkkozmás
Elhunyt	2001. december 5. (75 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	nyelvész, egyetemi oktató
Iskolái	Bolyai Tudományegyetem (–1952)
Sablon Wikidata Segítség

Máthé Jakab (névváltozat: Máté Jakab, Csíkkozmás, 1926. november 14. – Budapest, 2001. december 5.) erdélyi magyar nyelvész.

Életútja

Középiskolai tanulmányait a háború és hadifogság okozta megszakításokkal a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1948), a Bolyai Tudományegyetemen orosz nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1952). Pályáját szakiskolai tanárként Kolozsvárt kezdte, 1953-tól tanársegéd a Bolyai, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékén, 1970-től adjunktus. 1977-ben Budapestre költözött, s az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, 1978-tól pedig 1995. év végi nyugdíjaztatásáig a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Orosz Tanszékén adjunktusi, 1981-től docensi, 1984–90 közt tanszékvezetői beosztásban működött, közben 1978-tól haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti tanszékének vendégtanáraként működött (jórészt díjazás nélkül) docensi beosztásban, nyelvtudomány-történetet tanított.[1]

Munkássága

Szakjellegű közleményei a NyIrK, a kolozsvári Cercetări de Lingvistică, a bukaresti Cahiers de Linguistique Théoretique et Appliquée és Revue Roumaine de Linguistique, valamint a Computational Linguistics (Budapest) és Slavica (Debrecen) hasábjain jelentek meg. Az Anyanyelvünk művelése című gyűjteményes kötetben (1975) a modern nyelvészet alapelveiről írott tanulmányával szerepel. Állandó szerzőtársával, Paul Schveigerrel közösen foglalták össze nyelvészet és matematika korszerű kapcsolatait. Már Budapesten rendezte sajtó alá Solomon Marcus (1925): A nyelvi szépség matematikája című tanulmánykötetét.

Nyelvészeti munkássága a hagyományos leíró nyelvtantól a nyelvelméletig és a nyelvtörténetig ível. Az 1960-as években a gépi fordítás, algebrai nyelvészet kérdéseivel foglalkozott, majd a generatív-transzformációs grammatika vitatott problémáihoz szólt hozzá. Jelentős nyelvtudomány-történeti munkássága is.

Kötetei (válogatás)

• Az orosz nyelv kézikönyve. Hangtan és Alaktan (szerzői közösségben a főiskolai oktatás számára, 1956)
• Nyelvészet és matematika (Paul Schveigerrel közösen, Antenna, Kolozsvár, 1977)
• Orosz nyelvkönyv (szerk. Gorogyilova Galina Georgijevnával, Budapest, 1981)
• A 19. századi nyelvtudomány rövid története; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997 (Elméletek, irányzatok és módszerek)
• A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai (Budapest, 1998)
• A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig (posztumusz, Budapest, 2003)

Jegyzetek

1. ELTE, Máté Jakab (1926–2001) Nekrológ

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

További információk

• Péntek János: Máthé Jakab. NyIrK, 1977/2.
• Sch. P.: Nyelvészet és matematika. NyIrK, 1977/2.
• Dezső László ismertetése Máté Jakab kétkötetes nyelvtudomány-történeti munkájáról. Magyar Nyelv, 2000/4.
• Fodor István: Máté Jakab emlékezete. Magyar Nyelvőr, 2002/2.
• Szathmári István: Búcsú Máté Jakabtól. Magyar Nyelv, 2002/2.