Máté Gábor (esztéta)

Ez a szócikk az esztétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Máté Gábor (egyértelműsítő lap).

Máté Gábor
Született	1933. november 18. Szederjes
Elhunyt	2002. április 12. (68 évesen)
Állampolgársága	román
Foglalkozása	esztéta, esszé- és tanulmányíró
Sablon Wikidata Segítség

Máté Gábor (Szederjes, 1933. november 18.– 2002. április 12.[1]) erdélyi magyar esztéta, esszé- és tanulmányíró.

Életútja

A székelykeresztúri tanítóképző elvégzése (1952) után román nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett a Bolyai Tudományegyetemen (1956), ahol pályáját is megkezdte; a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen adjunktus, előadótanár, az esztétikai tudományok doktora (1974), majd 1990-től a szegedi Juhász Gyula Pedagógiai Főiskola meghívott előadója.

Munkássága

Első írását a Korunk közölte (1961). Az ízlés és művelődés tárgyköréből vett tanulmányai, esszéi itt, valamint az Utunk, Steaua, Tribuna, Echinox, NyIrK, Era Socialistă, Transilvania, Syntesis s más folyóiratokban jelentek meg. A Korunkban megjelent fontosabb tanulmányai:

• Trilógia a változó román faluról (1964/4); A művész Călinescu (1965/1);
• Titu Maiorescu mai szemmel (1965/5);
• A modern román irodalom kezdeteiről (1965/12);
• Tertulian esszéi (1969/1).

Román nyelven monográfiát írt Lukács Györgyről, s önálló kötetben foglalkozott a giccsel.

Antológiába gyűjtötte Katonák c. alatt román szerzők írásait a román függetlenségi háborúról, annak századik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1977). Összeállításában jelent meg Tudor Arghezi magyarra fordított verseinek kötete Illő igék cím alatt (Kolozsvár, 1980).

Kötetei

• Georg Lukács şi epopeea lumii moderne (Kolozsvár, 1979);
• Filozófia és regény (1982);
• Universul Kitschului (Kolozsvár, 1985).
• Ízlésficam : a giccs világa (Bukarest, 1988)

Jegyzetek

1. Megemlékező hirdetés a kolozsvári Szabadságban, 2014. április 12.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

További információk

• Dumitru Matei: Încercarea monografică a operei lui Georg Lukács. Era Socialistă, 1979/18.
• Sztranyiczki Gábor: Egy hazai Lukács-portré margójára. Korunk, 1980/10. *Keszthelyi András: A filozófus és aki értelmezi. Utunk, 1983/8.

Kapcsolódó szócikkek

• Lukács György és a romániai magyar irodalom