Máté Bence
Máté Bence (Szeged, 1985. február 26. –) magyar természetfotós. 2010-ben Londonban, a Marvel of Ants (Árnyjáték)[1] című képével elnyerte a természetfotózás Oscar-díjának tartott, „Az év természetfotósa 2010” (Wildlife Photographer of the Year) címet. A világverseny történetének egyik legeredményesebb fotósa. A Bridge Budapest nonprofit egyesület felmérése szerint[2] a 9. legismertebb – Magyarországon élő – magyar külföldön. Nemzetközi hírnevet a különleges kivitelezésű féligáteresztő tükrös lesek tervezésével is szerzett. ÉletpályaGyermekkoraApja Máté Gábor, matematika-technika szakos tanár, anyja Máté Ildikó, tanítónő. Egy öccse van, Máté Soma. Élete első két évét Mórágyon töltötte, majd 1987. július 26-án a család Pusztaszerre költözött, mert szülei itt kaptak állást, a pusztaszeri általános iskolában. 1993-ig szolgálati lakásokban laktak, közben a szülők házat építettek a falu szélén található vizes élőhely mellé. Bence ablaka a nádasra nézett, itt készítette első madárfotóit. Tanulmányai![]() Tanulmányait a pusztaszeri általános iskolában kezdte. A humán tantárgyakkal küzdött, de tízévesen, egyéniben harmadik helyezést ért el a megyei matematika versenyen. Tizenhárom évesen a megyei környezetvédelmi versenyen, csapatával első, majd az országos versenyen a harmadik helyen végzett. Ekkor már természetfotózással töltötte ideje jelentős részét. 1999-ben felvételt nyert a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába.[3] Az iskola felfigyelt az intézményen kívül szerzett eredményeire, és ennek köszönhetően támogatta. 2000-ben harmadik,[4] 2001-ben második[5] lett a Kitaibel Pál országos természetvédelmi versenyen, ahol mindkét évben a legjobb előadásnak választották saját fotóival illusztrált előadásait. Kijuthatott Angliába, élete első BBC Wildlife Photographer of the Year díjátadójára, ahol első magyarként díjat nyert az ifjúsági kategóriában. 2003-ban megszakította tanulmányait, hogy fél évre Londonba utazhasson nyelvet tanulni. 2004-ben leérettségizett. A legalacsonyabb pontszámmal vették fel a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának vadgazda mérnöki szakára, de két év halasztás után sem kezdte el az egyetemet, mert minden idejét a fotózásnak szentelte. Amatőr fotós korszaka![]() 1993–1996 között minden évben részt vett iskolájának biológiatanára, Mészáros Zsolt által vezetett természetvédelmi és kézműves nomád sátortáborban. Nyúltenyésztésből és kézműves termékek készítéséből spórolt pénzén egy Zenit 4,5/300-as fotópuskát vásárolt Tajti László természetvédelmi őrtől, amit terepszínűre festett, és azzal cserkelte be a madarakat. Ihász Zoltán volt az első természetfotós, akinek megmutatta képeit, és az ő javaslatára kezdett diafilmre fotózni. 1998 novemberében építette az első leshelyét nádból, ami elé napraforgómaggal csalogatta a madarakat. Az itt készült képekkel I. díjas lett a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület fotópályázatán. A díjátadón találkozott Vadász Sándorral (Az év természetfotósa 1998-ban), aki egy évvel később kollégiumi nevelőtanára lett. Az ő indíttatására küldte el képeit Az év természetfotósa 1999-es pályázatra, ahol nem ért el eredményt, azonban 2000-ben ugyanezen a versenyen már Az év ifjú természetfotósának választották. 2002-ben, legfiatalabb tagként felvételt nyert a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetségébe és 2004-ben a Magyar Fotóművészek Szövetségébe (MFSZ) is. Fotózásait megtervezte, föld alá ásott leseket épített, kísérletezett. 2001-ben indult először a BBC Wildlife magazin természetfotós pályázatán, ahol ürgéket ábrázoló, Rivaldafényben c. fotójával a díjazottak közé került. 2001 tavaszán egy madáritatón elkészítette az Újrahasznosítás című képét, amivel a BBC pályázatán elnyerte Az év ifjú természetfotósa világcímet. 2000 és 2004 között összesen öt alkalommal kapta meg ezt a címet Magyarországon. Profi fotós karrierAz első Év természetfotósa cím Magyarországon, Wild Wonders of Europe ![]() ![]() 2003. október 1-jétől, 18 évesen magántanuló lett, és valóra váltotta azt az álmát, hogy természetfotózásból élhessen. Vállalkozást alapított, és a fotópályázatokon elért eredményekből, előadások tartásából, szakmai cikkek írásából, kiállítás-építésből és képeladásokból tartotta fenn magát. Évente több mint ezer órát töltött leseiben. 2004 novemberében az analóg technikáról digitálisra váltott. 2005 tavaszán kikísérletezte azt a detektívüveges fotótechnikát, amivel sokkal eredményesebben és zavarás nélkül fotózhatók a félénk állatok. Ez a technika pár év alatt világszinten általánosan elterjedt lett a lest használó fotósok körében. Akkor vonta igazán magára a nemzetközi szakma figyelmét, amikor ifjúsági eredményei után, 2005-ben Eric Hosking-díjas lett, amit a Wildlife Photographer of the Year versenyen a legjobb kollekcióért ítéltek oda. Ez már sorozatban az ötödik év, hogy a neve a nyertesek között szerepelt. Ekkor felkérték, hogy legyen a Wild Wonders of Europe 25 fotósának egyike. (A Wild Wonders of Europe a világ legjelentősebb, fotográfián alapuló, természetvédelmi és kommunikációs kezdeményezésévé nőtte ki magát. A szervezők felkérték Európa 69 legtehetségesebb és legelkötelezettebb természetfotósát, hogy vegyenek részt egy projektben, melynek célja a kontinens természeti értékeinek bemutatása és népszerűsítése. Ennek keretében 145 fotós missziót teljesítettek 48 európai országban.) Bence a fehéroroszországi Pripyat Nemzeti Park élővilág fotózását kapja. 2006-ban természetfotós turizmusra épülő vállalkozásba kezd. Tanyát épít, ami néhány év múlva a legismertebb fotós helyszín lesz az európai lesfotósok körében. Sikerének titka, az újszerű, detektívüveges lesek, amik lehetővé teszik az élővilág zavarásmentes megfigyelését és fotózását. Bence leseiben a tökéletes fotózási körülményeken túl figyelmet kap a kényelem, és a luxuspanoráma. Ezek együtt, lényegesen megváltoztatják a lesfotózás gyakorlatát. 2006-ban még az ifjúsági korcsoportba tartozott, amikor első alkalommal „Az év természetfotósa” lesz Magyarországon. Ezt a címet azóta neki ítélték oda legtöbbször (2006, 2008, 2010, 2013, 2015).
-írja róla dr. Kalotás Zsolt, a Magyar Természetfotósok Szövetségének alapító elnöke. Az év természetfotósa a világon, Costa Rica, Brazília, Dél-Afrika![]() ![]() 2008 novemberétől 2009 áprilisáig Costa Ricában él, hogy természetfotós turizmust kiszolgáló leseket építsen. 2009 szeptemberétől 2010 márciusáig Brazíliában folytatja ugyanezt a munkát. Ezeken a helyszíneken komoly tervezési, anyagismereti és építési tapasztalatokat szerez, amiket később Magyarországon és Dél-Afrikában kamatoztat. 2010-ben készíti el Árnyjáték című, levélvágó hangyákat ábrázoló képét, mellyel első magyarként Az év természetfotósává választják a világon. Az egyetlen olyan fotós, aki a világversenyen az ifjúsági és a felnőtt mezőnyben is fődíjat tudott nyerni. A településének szerzett hírnév elismeréseként 2010-ben Pusztaszer község díszpolgárává választják. Archiválva 2018. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben 2012-ben megépíti a „Színház”-ként ismertté vált, fémből készült víz alatti lesét, amit a világ legjobb leseként tartanak számon. Innen készíti el az ötvenedik Wildlife Photographer of the Year pályázat madár kategóriájának első díjas fotóját is. 2013-ban exkluzív madár- és nagyvadleseket tervez a dél-afrikai Zimanga Private Game Reserve-nek, ami a klasszikus szafarik helyett a legkülönlegesebb afrikai fotós lesekre épülő vállalkozást indít.
Felszerelése
2006 óta a japán Panasonic[6] elektronikai óriáscég egyik arca.[7] Fotókollekciókon keresztül mutatja be, hogy mire képes egy alapgép a természetfotózás terén. A cég legújabb gépeit extrém szituációkban, a világ számos egzotikus vidékén, mint például Costa Ricában, Brazíliában, Norvégiában,[8] Magyarországon,[9] Srí Lankán[10] vagy Afrikában[11] használta már. Máté Bence jelenleg a márka első számú természetfotós tesztelője. Jelentősebb díjaiFotós díjak
A világ legrangosabb természetfotós versenye Egyéb díjak, elismerések
Karitatív tevékenységek![]()
Könyvei![]()
Filmográfia
Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia