Málnai Béla

Málnai Béla
Született	Manheimer Béla 1878. december 14.[1][2] Budapest
Elhunyt	1941. augusztus 31. (62 évesen)[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Vajda Vilma (h. 1912–1941)
Szülei	Manheimer Henrik Markbreit Róza
Foglalkozása	építész díszlettervező
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1901)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (1A parcella, 8. sor, 16. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Málnai Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Málnai Béla, született Manheimer Béla (Budapest, 1878. december 14.[3] – Budapest, Terézváros, 1941. augusztus 31.[4]) magyar építész, díszlettervező. A modern magyar építőművészet egyik jelentős alkotója.

Életpályája

Manheimer Henrik sütőmester és Markbreit Róza gyermekeként született izraelita családban. Az apa kérésére a család nevét a 26968/1881-es BM határozatban változtatták Málnaira.[5] 1901-ben szerzett építészoklevelet a budapesti József Műegyetemen.[6] Pályáját Lechner Ödön, majd Lajta Béla irodájában kezdte. 1906-ban társult egykori évfolyamtársával Haász Gyulával. Irodájuk az első világháború kitöréséig a haladó szellemű magyar építészet figyelemre méltó alkotásainak egész sorát tervezte. 1908 és 1911 között A Ház című lap szerkesztője volt. Fő művének a Budapest V. ker. Nádor u. 6. sz. alatti volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) iroda- és bérházának épületét tartják, amelyet Haász Gyulával közösen tervezett 1912-ben. A bankhelyiségekkel ellátott lakóépületet a premodern magyar építészet egyik úttörő munkájának tartják. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején műegyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan szervezett ipari és gazdasági építészeti tanszékre. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban, kinevezését hatályon kívül helyezték és három évre felfüggesztették Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagságát. Az 1920-as évek első felében a budapesti Operettszínház és a Vígszínház díszlettervezője volt; néhány díszlettervét az OSZK Színháztörténeti Osztálya őrzi. Háború utáni művei – megélhetési okokból is – visszakanyarodtak a historizáló formákhoz, a neobarokk építészet műveléséhez (pl. a Budapest V. kerületi Kossuth Lajos tér északi oldalán álló volt MÁK (Magyar Általános Kőszénbánya) bérház stb.)

Ebből az alkotó periódusából fő műve a budapesti Kossuth Lajos tér északi határfalát képező, hatszintes bérház (1927). Homlokzatát övpárkányok három szintre osztják. Hangsúlyosak a sarokrizalitok, mindegyiket négy ión oszlop tagolja, s szobrok díszítik.

Ami a sarokrizalitok helyzetét és arányait, valamint íves földszinti nyílásait illeti, hasonló megoldás található Málnainak még 1913-ban, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Szabadság téri épületéhez készített, de meg nem valósított tervén. A Kossuth Lajos téri bérház Málnai életművében a legnagyobb volumenű, és egyúttal városképileg is legexponáltabb alkotás.

Hogy teljesen a megbízó, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. maradi igényének köszönhető-e az eklektikus homlokzat vagy a környezet historizáló jellege is befolyásolta az építészt, nehéz lenne megmondani. Feltehető, hogy maga Málnai is, s pályatársai közül még jó néhányan, húsz évvel korábbi formakísérleteiket eredménytelennek tartották. Nem korábbi lelkesedésüket becsülték le, hanem feladták a reményt, hogy újításaikat és eredményeiket a társadalom méltányolja és elfogadja.

Málnai kitartott a Kossuth Lajos téri építkezést követően is jó néhány évig az eklektika mellett. Szarvas Gábor úti villája ugyanabban az évben készült, mint a Kossuth téri bérház; az 1931-ben tervezett Orló utcai Mende-villa még mindig historizáló hatást keltő, íves oszlopállásokkal támasztja alá az egyébként már az új építészet felé tekintő homlokzat teraszát.

A II. kerületi Virágárok utca és Branyiszkó utca sarkán épült Ellinger-villá-t 1936-ban tervezte. Itt egyértelműen tiszta bauhaus-hangulat uralkodik - még ha a kissé érzelmesebb iránya is. Az épületet 2006-ban Hild György tervei alapján átalakították és kibővítették [1].

1912. szeptember 22-én Budapesten házasságot kötött Vajda Zsigmond és Stern Berta lányával, Vilmával.[7] Közös fiúgyermekük 4 nappal Lechner Ödön halála után született, a László mellett az Ödön nevet ezért kapta. Később ő is építész lett.

Emlékezete

Sírja Budapesten, a Kozma utcai izraelita temető 1/A parcella, N/A szakasz 8. sor, 16. sír alatt található.[8] (2005-től védett)

Ismert épületei

• 1903-1904: Kereskedelmi és iparkamara székháza, Győr, Szent István út 5. - Nagy Jenő utca 6. (Román Miklóssal)
• 1903: Szedő Gáspár üzlet- és bérháza, 1065 Budapest, Hajós utca 32. (Román Miklóssal közösen)[9]
• 1905-1906: Neumann ház, 1074 Hársfa utca 40.[10]
• 1922–23: Kardos M. Lajos családi háza, 1026 Budapest, Garas utca 8-10.[11]
• 1923: Concordia bérház rt. emeletráépítés, 1054 Budapest, Zoltán u. 11.[11]
• 1924: Földes Ede családi házának átalakítása, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 149.
• 1924: Czukor József családi háza, 1125 Budapest, Virányos út 11.
• 1926: „Ház” építő rt. lakóháza, 1026 Budapest, Torockó u. 3. (Kovács Endrével közösen)
• 1927: Vida Samu családi háza, 1026 Budapest, Érmelléki út 15.
• 1927: Magyar Általános Kőszénbánya Rt. (MÁK) Nyugdíjintézetének bérháza, 1055 Budapest V. Kossuth Lajos tér 13–15.[12][13]
• 1927-1928: Sebő Bertalan családi háza, 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 18.[14]
• 1928-1929: Vida-ház, 1122 Budapest, Csaba u. 9. - Városmajor utca 34.[15]
• 1928-1929: Málnai Béla saját bérháza, 1111 Budapest, Budafoki út 33. (kivitelező: Jónás Zsigmond)[16]
• 1929: Általános Ház- és Birtokforgalmi Rt bérháza, 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43 a-b.[11]
• 1929: Florida-kioszk, 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 45a-b. (elpusztult, helyén ma a Körszálló áll)[11]
• 1929: Scheiner-ház, 1055 Budapest, Nagy Ignác u. 16. - Balaton utca 29.[11]
• 1929: Szöllőssy-ház, 1054 Budapest, Szemere u. 19.[11]
• 1929–30: Magyar Konfekcióművek rt bérháza, 1075 Budapest, Károly krt. 3/c - Dob u 1.[11]
• 1931 Steuer György családi háza, 1026 Budapest, Guyon Richard utca 9.[11]
• 1931 Országh Sándorné családi háza, 1025 Budapest, Szemlőhegy u. 32.[11]
• 1931: Neuhauser-ház (I.), 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 12-14. - Buday László utca 20. (Szőke Imrével közösen)[11]
• 1931–1932 Nádas Viktor családi háza, 1026 Budapest, Orló utca 9.[11]
• 1931–1932 Mende László családi háza, 1026 Budapest, Orló utca 7.[11]
• 1932: Neuhauser-ház (II.), 1136 Budapest, Balzac utca 29. - Tátra u. 25.[11]
• 1932: Országh Sándorné családi háza, 1024 Budapest, Fillér u. 16.[11]
• 1932 Bedő Ede családi háza, 1026 Budapest, Pasaréti út 70. - Házmán u. 14.
• 1933–1934 Budai Cementgyár rt bérvillája, 1025 Budapest, Csejtei utca 7-9. - Szeréna út 30.
• 1933–1934: Ember Józsefné és társai családi háza, 1012 Budapest, Lovas út 37.[17]
• 1933–1934: Bauer-ház, 1012 Budapest, Attila út 121.[18]
• 1935–1936: Prágai-ház, 1137 Budapest, Szent István park 13-14. - Pozsonyi út 45.[11]
• 1935–1936: Aedificium Házépítő és Ingatlanforgalmi kft bérháza, 1136 Budapest, Tátra u. 38.[11]
• 1935 Török Imre családi háza, 1023 Budapest, Borbolya utca 6.[11]
• 1935–1936: Magyar Általános Kőszénbánya Nyugdíjintézetének bérháza, 1137 Budapest, Pozsonyi út 44-46.[11]
• 1936–1937: Máté-ház, 1015 Budapest, Ostrom u. 8a.[11]
• 1936: Ellinger Gyula és neje családi háza, 1025 Budapest, Virágárok utca 17.[11]
• 1937: Buchbinder-ház, 1072 Budapest, Nyár u. 34.[11]
• 1937–1938: Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1075 Budapest, Madách tér 7. - Károly krt. 17-19.[11]
• 1937: Perényi Istvánné családi háza, 1016 Budapest, Bérc utca 13–15.[11]
• 1937–1938: Országos Ügyvédi Otthon Egyesület lakóháza és székháza, 1054 Budapest, Szemere u. 8.[11]
• 1938–1939: Roboz Imre és neje lakóépületének átalakítása, 1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 22.[19]
• 1940: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1022 Budapest, Kitaibel Pál u. 9.[11]
• 1940–1941: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézetének lakóháza, 1022 Budapest, Bimbó út 6. (1958-ban 1 emelettel bővítették)[11]
• 1940–1941: Ürömi utcai bérházcsoport, 1023 Budapest, Ürömi u. 24-28. 30-32. (Málnai Lászlóval közösen)[11]

A fentiek mellett több villa és ipari épület tervezése fűződik a nevéhez.[11]

Tervben maradt

• 1916: „Isten kardja” első világháborús hősi emlékmű, Budapest[20]

Haász Gyulával közös alkotások

Bővebben: Haász Gyula#Málnai Bélával közös alkotások

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven)
2. Málnai, Béla, Béla Málnai
3. Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1754/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
4. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 643/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
5. Szentiványi Zoltán:. Századunk névváltoztatásai 1800-1893., 154. o. (1895.) 
6. Névjegyzéke azon végzett műegyetemi hallgatóknak, kik az 1901/1902. tanévben a Kir. József Műegyetemtől (építészi, gépészmérnöki, mérnöki vagy vegyészi) oklevelet vagy absolutoriumot nyertek vagy külföldi oklevelük e Műegyetemen honosíttatott. in: A Magyar Királyi József-Műegyetem programja az 1902/1903. tanévre.
7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 468/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
8. http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/kozma-utcai-izraelita-temeto/malnai-bela/
9. http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=hajos-u-32&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
10. http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=harsfa-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
11. https://www.google.com/maps/d/viewer?ll=47.510365000000014%2C19.018192999999993&z=15&mid=1SZe5SZ6XLjWQts4ZkLFneBxFqzAfnK0B
12. A MÁK bérház http://kep-ter.blog.hu/2015/10/23/a_mak_berhaz 20170620
13. BFL XV.17.d.329 24919 hrsz.
14. http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=szarvas-g-u-14&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
15. BFL XV.17.d.329 6890 hrsz
16. BFL XV.17.d.329 5024/1 hrsz.
17. BFL XV.17.d.329 6703/2 hrsz
18. BFL XV.17.d.329 6787/2
19. BFL XV.17.d.329 6576 hrsz
20. https://adt.arcanum.com/en/view/VallalkozokLapja_1916_1/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=32&layout=s

Források és irodalom

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Művészeti lexikon - Akadémiai Kiadó, budapest, 1967.
• Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
• Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 190. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
• Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
• Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
• Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
• Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
• Relle, P.: Béla Málnai (Genf, 1931, angolul és németül)
• Mendöl Zsuzsa: Málnai Béla (1973)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 579. o.  Online elérés

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar építészet a 20. század első felében