MÁV-telep (Rákospalota)

Ez a szócikk a rákospalotai telepről szól. Hasonló címmel lásd még: MÁV-telep (egyértelműsítő lap).

MÁV-telep
A MÁV-telepi református templom
Közigazgatás
Település	Budapest XV. kerülete Rákospalota
Kerület	Budapest XV. kerülete
Alapítás ideje	1910-es évek
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Irányítószám	1155
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
MÁV-telep Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 31″, k. h. 19° 07′ 18″47.541944444444, 19.121666666667Koordináták: é. sz. 47° 32′ 31″, k. h. 19° 07′ 18″47.541944444444, 19.121666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV-telep témájú médiaállományokat.

A rákospalotai MÁV-telep Budapest XV. kerületének, Rákospalotának egyik informális városrésze, jellegzetes, hangulatos típusházakkal, keskeny utcákkal.

Története

A MÁV az 1900-as évek elején vásárolta fel a korábban szőlőtermesztésre használt területet gróf Károlyi Istvántól.[1] A MÁV a teleptől bő 1 km-re lévő (egykor Rákospalotához tartozó) Istvántelekre helyezte át a Nyugati pályaudvarnál levő javítóműhelyét. A MÁV-telep főleg az itt dolgozó vasutasok lakásgondjain segített.

Az 1910-es években[2][3] (egyes források szerint két ütemben 1907-1909 között, majd 1914-től) épült, tervezője jelenleg nem ismert.[4]

A telep az 1920-as és 1930-as években élte fénykorát, ekkor 1862 ember élt itt.[5] A terület az egykor önálló Rákospalota városrészeként került Budapesthez, mikor 1950. január 1-jén létrehozták Nagy-Budapestet. A telepet határoló utcák (jelenlegi elnevezésükkel): Széchenyi út – Rákos út – Wesselényi utca – Vasutastelep utca.

A területen belül egyes részeket leromboltak, helyükre a Rákos út mentén a hét darab csúszózsalus pontház 1974–1979 között,[6] beljebb a szegedi házgyár elemeiből a 4 és 10 emeletes panelházak 1982–1987 között épültek. (Rákos úti lakótelep)[4] A telep egységét leginkább az azt kettészelő M3 autópálya bevezető szakasza töri meg, amely 1980-1982 között épült. A Széchenyi úti felüljáró 1984-ben készült el.[7] Jellemző, hogy míg az autópályától délkelet felé szinte minden ház megmaradt, attól északkeletre 3 kivételével az összes régi lakóépületet lebontották. A lebontott részeken a kisebb, egyszintes, kétlakásos épületek álltak.

Megközelítése

1970. április 3-tól 1980. január 13-ig itt volt a megszűnt 65-ös, illetve 1947. április 2-től 1997. március 10-ig a 67-es villamosok végállomása.[8][9] Jelenleg itt található a 62-es villamosnak és betétjáratának, a 62A villamosnak a hurokvégállomása; illetve megáll itt a 69-es villamos is.[10] A kerületrészen áthalad többek között az 5-ös busz is, közvetlen kapcsolatot biztosítva a Belváros és Buda felé.

Külső hivatkozások

• A MÁV-telep villamoshálózati térképe (2009.07.31.)

Források

1. Építészfórum.hu – A rákospalotai MÁV-telep. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)^[halott link]
2. https://enbudapestem.hu/2021/07/mesebeli-varoskak-budapesten-belul-a-kertvarosi-mav-telepek/
3. Mojzes Ildikó (szerk.): A 100 éves rákospalotai MÁV-telep. Budapest: Rákospalotai Múzeum. 2007. 12., 13. o.  
4. https://bpxv.blog.hu/2012/12/13/a_rakospalotai_mav-telep
5. Szilas menti históriák – A MÁV-telep. [2011. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
6. http://bpxv.blog.hu/2013/07/08/a_xv_kerulet_lakotelepei
7. Rátonyi Gábor Tamás (2016). „Főút tervek és az M3-as Rákospalotán”. Helyem Házam Palotám (2), 46. o. 
8. Villamosok.hu – Vonaltörténet. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
9. Villamosok.hu – Villamos történelem 1980-1989. [2017. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
10. Villamosok.hu – Villamoshálózati térkép – 2009.07.31.. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest 1945 előtti lakótelepszerű létesítményeinek listája