|
Ludwig von Höhnel
Ludwig von Höhnel (magyarosan Höhnel Lajos) (Pozsony, 1857. augusztus 6. – Bécs, 1942. március 23.) osztrák lovag, tengerésztiszt, utazó. ÉletpályájaA fiumei tengerészeti akadémián tanult, s 1879-ben sorhajózászlós lett. 1886-ban Teleki Sámuel grófot elkísérte afrikai útjára. 1887 januárjában indultak Zanzibárból, és a Kilimandzsárón, majd Kenyán át az északi szélesség 5°-ig hatoltak; 1888. március 5-én felfedezték a Rudolf-, április 20-án a Stefánia-tavat, és mintegy 230 000 km²-nyi földterületet. 1888. október 25-én Afrika belsejéből Mombasa felé tartottak, és visszafelé menet Zeilából Hararba rándultak el; 1889 májusában hazaérkeztek. 1892 nyarán Höhnel az amerikai William Astor Chanler Kenyába és a Rudolf-tó tájékára induló expedíciójához csatlakozott. 1892. szeptember 15-én Lamutól a Tana folyón felfelé mentek, s 1892. december 5-étől Hameyetől (Borati) kiindulva 1893. február 10-ig északi és keleti irányba kalandoztak; ekkor fedezték fel a Dzsambeni vulkanikus hegyláncot és a Mackenzie-forrásokat, az Uaszo Nyiro folyását a Lorian-mocsárba való torkollásáig követték. 1893 augusztusában egy orrszarvú súlyosan megsebesítette, s Budapestre tért vissza, ahol megoperálták. 1899-ben a király szárnysegédjévé nevezték ki. Mint ellentengernagy vonult nyugalomba. Az 1900-as évek elején még kétszer járt Afrikában. Művei
Magyarul
JegyzetekForrások
További információk |
||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
