Lopás

A lopás a magyar büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a vagyon elleni bűncselekmények egyike, illetőleg egy szabálysértés.

A köznyelv és a politikai nyelv a lopás fogalmát sokkal tágabb fogalmi körben értelmezi, illetve használja. A jog nyelvén a szellemi tulajdon lopása a „bitorlás” (lásd még: plágium).

A hatályos Büntető Törvénykönyvben

A lopás a hatályos 2012. évi C. törvény XXXVI. fejezetében, a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozó egyik különös részi tényállás.

Fogalma

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.[1]

Jogi tárgya

A tulajdonjog; közvetlenül mindig a tulajdonjog egyik részjogosítványa, a birtoklás ellen irányul.

Elkövetési tárgya

Idegen (más tulajdonában és birtokában levő) olyan ingó dolog, amelynek értéke van.

Elkövetési magatartása

A dolog elvétele. (Az elvitel nem szükségszerű kritérium.)

Elkövetője tettesi minőségben

Bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát, valamint azt a személyt, aki jogszerűen birtokolja a dolgot, továbbá azt a személyt, akinek a dolog véletlen folytán vagy tévedésből került a birtokába, végül azt a személyt, aki a dolgot találta.

Értékhatárok

A vagyon elleni bűncselekmények, így lopás esetében is, a cselekmény büntetőjogi értékelését (minősítését, büntetési tételét) a cselekménnyel okozott kár illetve vagyoni hátrány vagy jogtalan előnyérték nagysága határozza meg. Ez választja el egymástól a szabálysértési és bűncselekményi alakzatokat, illetve a vétséget és a bűntettet.

A Büntető törvénykönyv szándékosan kerüli az értékhatárok számszerű megjelölését, ehelyett olyan fogalmakat használ, amelyeket a bírói gyakorlatnak kell számszerűsíteni. Ez a rugalmas megoldás nélkülözhetővé teszi a Büntető törvénykönyv szövegének gyakori módosítását, az összeghatárok tekintetében.

Az értékhatárok 2024-ben

• Szabálysértési értékhatár: 0,- Ft – 50.000,- Ft-ig
• Kisebb érték: 50.000,- Ft. – 500.000,- Ft.
• Nagyobb érték 500.000,- Ft. – 5.000.000,- Ft.
• Jelentős érték: 5.000.000,- Ft. – 50.000.000,- Ft.
• Különösen nagy érték: 50.000.000,- Ft. – 500.000.000,- Ft.
• Különösen jelentős érték: 500.000.000,- Ft-tól

Az "érték" szó jelzői tehát precíz jogi szakkifejezések, ezért nem cserélhetők fel más, irodalmi vagy köznapi nyelvi kifejezésekkel.

Büntetési tételek

A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást kisebb értékre vagy
• b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást
• ba) bűnszövetségben,
• bb) üzletszerűen,
• bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik,
• bd) zsebtolvajlás útján,
• be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
• bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
• bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,
• bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy
• bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.[2]

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást nagyobb értékre,
• b) a kisebb értékre elkövetett lopást
• ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon,
• bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,
• bc) vallási tisztelet tárgyára,
• bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,
• be) nemesfémre vagy
• c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.[3]

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást jelentős értékre vagy
• b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.[4]

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást különösen nagy értékre vagy
• b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.[5]

A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a) a lopást különösen jelentős értékre vagy
• b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.[6]

Az 1978. évi IV. törvényben

A hatályos magyar jog szerint lopást az követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.[7]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Elhatárolás a szabálysértési alakzattól

A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik - a lopást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg -, illetve másrészről aszerint, hogy a lopás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett lopás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[8]

Elhatárolás a rablástól

Nem lopást, hanem rablást követ el az, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy erőszakot, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést a jogtalan eltulajdonítás érdekében alkalmaz. Rablásnak minősül az is, amennyiben a tetten ért elkövető a mástól már elvett dolog megtartása végett alkalmazza az erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést.[9]

Joggyakorlat

• 24/2015. számú büntető elvi döntés: A cselekményt az elkövetéskor hatályos törvény szerint kell elbírálni, ha az elbírálás időpontjában hatályos Btk.-t alkalmazva a lopással halmazatban az orvhalászatot is meg kellene állapítani [1978. évi IV. tv. 316. §, Btk. 2. §, 246. § és 370. §].[10]

Jegyzetek

1. 2012. évi C. törvény 370. § (1) bek.
2. 2012. évi C. törvény 370. § (2) bek.
3. 2012. évi C. törvény 370. § (3) bek.
4. 2012. évi C. törvény 370. § (4) bek.
5. 2012. évi C. törvény 370. § (5) bek.
6. 2012. évi C. törvény 370. § (6) bek.
7. 1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés
8. 1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés
9. Archivált másolat. [2020. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
10. Archivált másolat. [2021. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 15.)

Források

• 2012. évi C. törvény
• Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 978-963-258-067-8

További információk

• Nemzeti Jogszabálytár