|
Liu Hsziang (tudós)
Liu Hsziang () (adott neve: Ce-cseng () 子政) a Nyugati Han-dinasztia idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós és állami hivatalnok. Filológusi, bibliográfusi és történészi munkássága is örökérvényű. Egyik legnagyobb érdeme a császári könyvtár állományának elrendezése, és annak katalógusának összeállítása. Emellett számos klasszikus kínai mű szerkesztése is az ő nevéhez köthető. Származása, családjaLiu Hsziang () a Han-dinasztia alapítójának, Liu Pang () távoli leszármazottja volt, így az uralkodó Liu család tagjai közé tartozott. Az apja még márki rangot viselt.[1] A fia, Liu Hszin () folytatta az általa megkezdett családi hagyományt és elvitathatatlan matematikai, csillagászati érdemeivel tudósként szerzett nevet magának. Felmenői között volt Liu An, aki Huajnan () hercegeként a Huaj-nan-ce () című, nagy jelentőségű filozófiai traktátus szerzője. ÉleteLiu Hsziang () Jüan () császár (Han Jüan-ti () 漢元帝) uralkodása idején (i. e. 48–33) tagja azon konfuciánus hivatalnokokból álló csoportnak, akik korlátozni akarták a császárhoz női ágon kötődő családoknak, a Si ()knek (石) és a Hszü ()knek (許) a befolyását. Ám végül a két nagyhatalmű eunuchhal, Hung Kung ()gal (弘恭) és Si Hszien ()nel (石顯) szemben alulmaradtak, és Liu Hsziang ()ot társaival együtt bebörtönözték. Rövid idő múlva ugyan visszanyerte a szabadságát, de mintegy tizenöt évig nem jutott hivatalnoki kinevezéshez.[2] Cseng () császár (Han Cseng-ti () 漢成帝) (ur. i. e. 33–7) trónra lépése után, a hatalmi erőviszonyok átrendeződésének köszönhetően ismét folytatódhatott Liu Hsziang () hivatalnoki karrierje. I. e. 26-ban a császár úgy rendelkezett, hogy szervezze meg a császári könyvtár hatalmas állományának rendezezését, és készítse el annak bibliográfiai katalógusát. Liu Hsziang () mintegy 20 éven át, egészen az i. e. 6-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a feladaton, de munkáját majd csak a fia, Liu Hszin () (i. e. 50 – i. sz. 23) fejezte be. MunkásságaLiu Hsziang () nevéhez fűződik az első kínai bibliográfiai mű, a Pie-lu () (別錄 / 别录) című katalógus, amelyben a császári könyvtár állományát katalogizálta, és amely, valamivel több mint egy évszázad múlva elsődleges forrásul szolgált a Han su () bibliográfiai szakaszának, a Ji-ven-cse () összeállításához. Ő volt a Hegyek és vizek könyvének név szerint ismert első szerkesztője. Zseniális szerkesztői tehetségének további gyümölcsei a A hadakozó fejedelemségek intrikái című anekdotikus történeti mű, vagy a moralizáló példatörténetek gyűjteményei: az Új összeállítás és a Beszélgetések kertje. Olyan életrajzi gyűjtemények összeállítása is neki köszönhető, mint a Kiváló asszonyok életrajzai és a taoista szentek hagiográfiája, a A kiváló szentek életrajzai. Liu Hsziang () költőként is nevet szerzett, neki tulajdonítják a Csu () elégiái antológiában fennmaradt „Kilenc panasz” (Csiu tan () 九歎 / 九叹) című versciklust.[3] HivatkozásokMegjegyzésekForrások
Irodalom
Lásd mégTovábbi információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.PNG)
Portal di Ensiklopedia Dunia
