hu Lisztszag%C3%BA p%C3%B3kh%C3%A1l%C3%B3sgomba

	A lisztszagú pókhálósgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Lisztszagú pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Cortinariaceae;
Nemzetség:	Cortinarius;
Tudományos név
	Cortinarius dionysae; Rob.Henry 1933
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lisztszagú pókhálósgomba témájú kategóriát.

A lisztszagú pókhálósgomba (Cortinarius dionysae) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos erdőkben és fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A lisztszagú pókhálósgomba kalapja 4-8 cm széles, kezdetben félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Felszíne sugarasan szálas, nedvesen nyálkás. Színe fiatalon szürkéskék, esetleg olív árnyalattal; kifejletten szürkésbarna vagy barna.

Húsa fehéres, a tönkjében fiatalon lilás. Szaga és íze lisztes. Kálium-hidroxiddal barna, nátrium-hidroxiddal sárgás színreakciót ad.

Sűrű lemezei felkanyarodva tönkhöz nőttek. Színük fiatalon szürkéskék, éretten rozsdabarna. A fiatal lemezeket védő pókhálószerű kortina fehéres vagy kékesszürkés.

Tönkje 4-8 cm magas és 1-1,5 cm vastag. Alakja hengeres, tövénél kiszélesedő, itt 3 cm vastag is lehet. Színe eleinte szürkéskék vagy szürkéslila, később fokozatosan kiszürkül. Felszínén kortinamaradványok lehetnek, amelyek a spóráktól barnásan elszíneződnek.

Spórapora halvány rozsdabarna. Spórája mandula formájú, durván szemölcsös, mérete 8,5-10,5 x 5-6 µm.