Lilli Hornig

Lilli Hornig
Született	Lilli Shwenk[1] 1921. március 22.[2][3] Ústí nad Labem[2][3]
Elhunyt	2017. november 17. (96 évesen)[2] Providence[2]
Állampolgársága	csehszlovák amerikai
Házastársa	Donald Hornig (1943–2013)[2]
Gyermekei	négy gyermek
Foglalkozása	kémikus esszéíró tudós
Iskolái	Bryn Mawr College (–1942, alapfokozat, kémia) Harvard Egyetem (–1943, mesterfokozat, kémia)
Halál oka	organ dysfunction
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lilli Hornig témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lilli Hornig, születési nevén Lilli Schwenk (Ústí nad Labem, Csehszlovákia, 1921. március 22. – Providence, Rhode Island, 2017. november 17.) cseh-amerikai tudós, aki többek között a Manhattan terven dolgozott, s ezen kívül feminista aktivista volt.[4][5][6]

Életpályája

1929-től Berlinben élt, majd 1933-ban a nácik elől menekülő édesapját követve édesanyjával Amerikába költözött.[5] 1942-ben a Bryn Mawr College-on alapdiplomát, 1950-ben a Harvardon doktori fokozatot szerzett.[6]

1943-ban hozzáment Donald Hornighoz, akivel hamarosan Los Alamosba költözött, ahol a férje munkát kapott. Lillinek először egy gépírói vizsgát kellett letennie, majd miután kiderültek természettudományi ismeretei, a plutónium kémiai tulajdonságaival foglalkozó csoportban kapott állást a Manhattan terv keretein belül.[7][8] Később úgy döntöttek, hogy ez az osztály nők részére túl veszélyes, így könnyen gyulladó lencsékkel kezdett el foglalkozni.[7] Eközben támogatott egy olyan petíciót, mely azt kérte, az első atombombát egy lakatlan sziget felett robbantsák fel.[7]

Hornig később a Brown University kémiaprofesszora és a washingtoni Trinity College kémia tanszék vezetője lett.[7] Johnson elnök egy alakulat tagjaként Dél-Koreába küldte, ahol a elkezdték megalapítani a koreai Tudományos és Műszaki Intézetet.[6]

Feministaként ő volt a Sheila Tobias szervezte és a New England-I Főiskolás és Egyetemista Nők Félelmeivel foglalkozó bizottság felügyelete alatt létrejött HERS (Higher Education Resource Services) alapító vezetője.[6] Hornig ezen kívül a National Science Foundation, a National Cancer Institute, és az American Association for the Advancement of Science esélyegyenlőségi bizottságaiban is dolgozott.[6] Kutatóként a Harvardon működő, a nők esélyegyenlőségével foglalkozó bizottság elnöki pozícióját töltötte be, s ezalatt a nők természettudományos oktatásban és az ezen a pályán elérhető karrierlehetőségeiről publikált tanulmányokat.[6] Három könyvet írt, melyek a: Climbing the Academic Ladder: Doctoral Women Scientists in Academe, az Equal Rites, Unequal Outcomes: Women in American Research Universities, és a Women Scientists in Industry and Government: How Much Progress in the 1970's. címeken jelentek meg.[9]

Richard Willstätter memoárját ő fordította le németről angolra.[9]

Jegyzetek

1. Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2020. augusztus 31.)
2. Sam Roberts: Lilli Hornig, 96, Dies; A-Bomb Researcher Lobbied for Women in Science (angol nyelven), 2017. november 21. (Hozzáférés: 2017. november 22.)
3. Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
4. Donald Hornig, Last to See First A-Bomb, Dies at 92. New York Times. (Hozzáférés: 2014. november 2.)
5. Voices of the Manhattan Project, Lilli Hornig's Interview. (Hozzáférés: 2014. november 2.)
6. Untitled. Wesconnect, Wesleyan University. (Hozzáférés: 2014. november 2.)
7. Chemical & Engineering News, July 17, 1995. American Chemical Society. (Hozzáférés: 2014. november 2.)
8. Ruth H. Howes. Their Day in the Sun: Women of the Manhattan Project. Temple University Press, 85–. o. (2003. április 1.). ISBN 978-1-59213-192-1 
9. Untitled. Amazon.com. (Hozzáférés: 2014. november 2.)