Lichtenstein Ferenc Lajos

Lichtenstein Ferenc Lajos
Született	1829. május 2. Szigetvár
Elhunyt	1903. október 29. (74 évesen) Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró lapszerkesztő
Sablon Wikidata Segítség

Lichtenstein Ferenc Lajos (Szigetvár, 1829. május 2. – Budapest, Erzsébetváros, 1903. október 29.)[1] magyar újságíró, lapszerkesztő, főhadnagy. Lichtenstein György mnemotechnikus öccse.

Élete

Lichtenstein Simon kereskedő és Rogendorfer Borbála gyermekeként született. A gimnázium első osztályait magánúton, a többit Keszthelyen, Nagykanizsán, Kaposváron és Pesten végezte. 1848-ban belépett Makk József tüzérei közé, és velük együtt önkéntesként részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. A kormány több alkalommal bizalmas futárként vette igénybe. A világosi fegyverletételt követően Aradon fogságba került, de sikerült megszöknie és külföldre mennie. Először Bécsbe, majd onnan Berlinbe utazott. Poroszországban mezőgazdasággal kezdett foglalkozni, s hamarosan birtokfelügyelő lett. Az emigrációban élénk újságírói tevékenységet fejtett ki. Számos cikket írt a német és angol lapokba a magyar kérdésről. Az osztrák kormány kiadását követelte, ezért áttelepült Angliába. Hazatérése után 1863-ban részt vett az Első Magyar Földhitelintézet megalapításban és évekig bankhivatalnokként dolgozott. 1864-ben megindította és szerkesztette a Pester Correspondenz című kőnyomatos lapot, amely magyarul is megjelent. 1867-től tagja lett a Pest városi Honvédegyletnek. A magyar szabadkőművesség egyik előharcosa volt. Az 1870-es években kiadta az Ungarischer Actionär című nemzetgazdászati és pénzügyi hetilapot.

Magánélete

Házastársa Gey Klára (1832–1892)[2] volt, akit angliai emigrációja alatt vett nőül.

Gyermekei

• Lichtenstein Klára Teréz (1860. okt. 21. – ?) zongoraművész, zongoratanárnő.
• Lichtenstein Györgyike Krisztina Auguszta[3] (1862. máj. 16. – 1947)[4] festőművésznő. Férje Franklin Sievright Peterson (1861–1914) orgonaművész, zeneprofesszor volt.
• Ladányi (Lichtenstein) Mária Anna Leóna (1864. jan. 25. – 1939), az Operaház tagja, énektanárnő. Férje Szántó Hugó államvasúti hivatalnok volt.[5]
• Lichtenstein Lajos (1865. aug. 7. – ?) magánhivatalnok, lapszerkesztő. Második felesége Friedmann Zseni volt.[6]
• Lichtenstein Leonia Nina Henrietta Vencela (1867. márc. 17. – ?).
• Lichtenstein Auguszta Sarolta (1870. jan. 21. – 1939. márc. 18.).[7] Férje Trug Albán bányamérnök volt.
• Lichtenstein Dóra[8] (1871. nov. 17. – ?) hangverseny-énekesnő, zeneszerző. Férje Nemes Elemér (1880–1949) református lelkész, zeneszerző volt.[9]

Jegyzetek

1. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1703/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
2. Lichtenstein F. Lajosné Gey Klára gyászjelentése (1892). (Hozzáférés: 2020. május 23.)
3. Külföldön: Georgette Augusta Christina Lichtenstein/Peterson
4. Lichtenstein Georgette születési bejegyzése a Pest-Deák téri evangélikus keresztelési akv. 46/1862. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
5. Lichtenstein Mária házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 801/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
6. Lichtenstein Lajos házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1873/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
7. Lichtenstein Auguszta halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 92/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
8. Születési neve: Lichtenstein Teodóra
9. Lichtenstein Dóra házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 395/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 23.)

Források

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, 2005
• Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, Heraldika, 1998-1999. Online elérés
• Keszthelyi életrajzi lexikon Archiválva 2020. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. Keszthely. 2010. Keszthely Város Önkormányzata.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.