Lendvay Ferenc (rendező)

Ez a szócikk a rendezőről és színházigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Lendvay Ferenc (egyértelműsítő lap).

Lendvay Ferenc
Született	Léderer Ferenc 1919. szeptember 1. Budapest[1]
Elhunyt	1998. április 1. (78 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Aba Mária Ildikó Békés Rita
Gyermekei	Lendvai Ildikó
Szülei	Lendvay Ferenc
Foglalkozása	színész rendező színigazgató
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1956) Magyarország Érdemes Művésze díj (1985)
Sírhelye	Farkasréti temető (60/1-főút mögött-2)[2]
Sablon Wikidata Segítség

Lendvay Ferenc, olykor Lendvai, 1946-ig Léderer (Budapest, 1919. szeptember 1. – Budapest, 1998. április 1.)[3] Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, érdemes művész.

Élete és munkássága

Lendvay Ferenc színész, újságíró és Nagy Teréz színésznő fiaként született. A Színművészeti Akadémiára járt, de behívták katonai szolgálatra.[4] Pályáját 1944-ben Debrecenben kezdte, ezután Pécs, Szeged, Szolnok, Veszprém színházaiban volt rendező, főrendező. 1946. február 9-én Debrecenben házasságot kötött Aba Mária Ildikóval, Aba Ervin orvos és Höffer Mária lányával,[5] akitől 1954-ben elvált.[6] Léderer családi nevét 1946-ban Lendvaira változtatta.[7] 1949-től a Nemzeti Színház rendezője, majd a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója lett. 1956-tól a József Attila Színház főrendezője, 1964-től a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója volt,[m 1] majd az Irodalmi Színpadhoz szerződött. 1969-től a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, ahol vezetése idején művészi igényű „sztárszínházként” működött a szegedi színjátszás. 1971-től 1974-ig a debreceni Csokonai Színház főrendezője, 1986-tól 1991-ig, nyugalomba vonulásáig a kecskeméti Katona József Színház igazgatójaként működött. Nevéhez fűződik több magyar dráma ősbemutatójának megrendezése.

Főbb rendezései

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121.[m 2]

• Heltai Jenő: A néma levente;
• Miller: A salemi boszorkányok;
• Németh László: Nagy család, Csapda;
• Tolsztoj–Piscator: Háború és béke;
• Dürrenmatt: A fizikusok;
• Sándor Iván: Tiszaeszlár;
• Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom;
• Szabó Magda: Kiálts, város;
• Schiller: Stuart Mária.

Díjai, elismerései

• Jászai Mari-díj (1956);
• Érdemes művész (1985).

Megjegyzések

1. Számos jeles darab rendezése fűződik nevéhez Miskolcon is:
   • Tolsztoj - Piscator: Háború és béke
   • Dürrenmatt: A fizikusok
   • Scribe: Egy pohár víz
   • Németh László: A csapda
   • Gyárfás Miklós: Johanna éjszakája
   • Trenyov: Ljubov Jarovája
2. 2011. szeptember 19-i lekérdezés

Jegyzetek

1. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
2. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 30.
3. Gyászjelentése (1998). (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
4. Csak kijött belőled a ripacsvér! | Breuerpress International
5. A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 103/1946. folyószáma alatt.
6. Budapesti m. bíróság 10P.31658/1953-10. sz. a.
7. B.M.86.424./1946.II.

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• A szegedi színészet története. szinhaz.szeged.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 7.)
• Lendvay Ferenc. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 7.

További információk

• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Budapest, Gondolat, 1969.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.