Lendorf

Lendorf
A holzi Szt. Péter-templom és a római múzeum
Lendorf címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Karintia
Járás	Spittal an der Drau-i járás
Irányítószám	9811
Körzethívószám	0 47 62
Forgalmi rendszám	SP
Népesség
Teljes népesség	1712 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	584 m
Terület	34,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′, k. h. 13° 25′46.833333333333, 13.416666666667Koordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 13° 25′46.833333333333, 13.416666666667
Lendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendorf témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lendorf osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1732 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Lendorf a Spittali járásban

Római dombormű

Feicht temploma

Lendorf Karintia északnyugati részén fekszik a Lurnfeld medencéjében; északon a Magas-Tauern hegység, délen a Dráva völgye határolja. Az önkormányzat 9 falut és településrészt fog össze: Feicht (101 lakos), Feichtendorf (53), Freßnitz (23), Hühnersberg (425), Lendorf (915), Litzlhof (0), Rojach (102), Sankt Peter in Holz (102), Windschnurn (26).

A környező települések: északkeletre Trebesing, keletre Seeboden am Millstätter See, délkeletre Spittal an der Drau, délre Baldramsdorf, nyugatra Lurnfeld.

Története

Sankt Peter in Holz területe már a bronzkorban is lakott volt. I.e. 50 körül itt létesült Teurnia városa, amely az 5. századtól kezdve püspöki székhely és Noricum provincia központja volt, egészen 600 körüli pusztulásáig, amikor a provinciát elözönlötték a szlávok. A régészeti ásatások számos római kori leletre és házra bukkantak, a jelentősebbeket az 1913-ban megnyílt múzeumban lehet megtekinteni. Holz temploma a középkorban épült és sokáig a Karintiában és Bajorországban népszerű Szt. Nonosius volt a védőszentje.

A lendorfi önkormányzat 1850-ben jött létre, de 1864-ben Spittalhoz csatolták. 1887-ben ismét önállóvá vált.

Lakosság

A lendorfi önkormányzat területén 2016 januárjában 1732 fő élt, ami nem jelent változást a 2001-es 1776 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,1%-a volt osztrák, 1,5% pedig török állampolgár. 88%-uk katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 1,9% muszlimnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

• a Teurnia-múzeum Sankt Peter in Holz-ban
• a holzi Szt. Péter-templom
• az eredetileg a 16. században épült Litzlhof kastélyában ma mezőgazdasági főiskola működik
• a feichti Szűz Mária-templom

Jegyzetek

1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

Források

• A település honlapja
• 20616 – Lendorf (Drautal) Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Lendorf témájú kategóriát.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lendorf (Drautal) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.