Lenín Moreno
Lenín Voltaire[1] Moreno Garcés (Nuevo Rocafuerte, 1953. március 19. –) ecuadori politikus, Ecuador alelnöke, majd elnöke (2017-2021). ÉleteMoreno 1953-ban a perui határhoz közeli, az Amazonas vidékén lévő Nuevo Rocafuerte nevű kisvárosban született,[2] középosztálybeli családba, Lilian Garcés és Servio Moreno gyermekeként.[3] Mind édesapja, mind pedig az édesanya pedagógus volt.[2] Hároméves korában a család Quitóba költözött, és Moreno itt járt iskolába. 1971-ben végezte el a Colegio Benalcazar középiskolát. Ezután beiratkozott az Ecuadori Központi Egyetemre, ahol először orvosnak tanult, de négy év után elvesztette érdeklődését, és végül közigazgatás szakon szerzett diplomát.[3] Tanárként helyezkedett el, majd a magánszektorban értékesítési vezetőként dolgozott. Később az államigazgatáshoz igazolt át, ahol részt vett az ecuadori idegenforgalmi kamara megalakításában.[2] 1998-ban egy quitói bevásárlóközpont parkolójában két férfi megtámadta, és az egyikük hátba lőtte, minek következtében deréktól lefelé megbénult és kerekesszékbe kényszerült. A depressziót írással küzdötte le, több könyvet is írt a nevetésterápiáról és a humor fontosságáról az életben.[4] Miután visszatért a közszférába, kiemelt ügyként kezelte a fogyatékkal élők segítését, és a közoktatás fejlesztését.[5] 2007-ben a baloldali Rafael Correa alelnökjelöltjeként lett az ország második embere. Ebben a minőségében állami segélyprogramokat indított, létrehozva a – rehabilitációt, technikai és pszichológiai segítséget kínáló – Manuela Espejo Szolidaritási Missziót.[2] Tevékenységéért 2012-ben Nobel-békedíjra jelölték,[6] a jutalmazott azonban az Európai Unió lett.[7] 2013-ban lemondott az alelnöki posztról, és Pan Gimun főtitkár felkérésére elvállalta az ENSZ újonnan létrehozott, fogyatékkal élők ügyeivel foglalkozó különmegbízotti pozícióját.[2] A 2017-es kétfordulós elnökválasztást követően,[8] az ország elnökévé választották.[5] CsaládjaMoreno házas; feleségével Rocío Gonzálesszel három lányuk van: Irina, Cristina és Carina[3][4] Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia