|
Laosz földrajza
Laosz egy tengerparttal nem rendelkező, nagyrészt hegységek által szabdalt szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában. Magyarországnál két és félszer nagyobb, a Hátsó-indiai-félszigeten fekszik.[1] 1954 óta független állam. Északon erdős hegyvonulatok, délen a Mekong folyó alföldje uralja. A Vietnám és Thaiföld közötti déli részét kisebb fennsíkok és dombvidékek alkotják. Déli részén található a világ legnagyobb folyami szigetcsoportja, a Négyezer-sziget vidéke.[2] Általános adatokTerület
HatárokÖsszes: 5083 km. Országokra kivetítve:
DomborzatLaosz felszínének nagyobb részét hegységek borítják, például az Annamitte-lánchegység, ami a Vietnámmal közös határt alkotja. A hegység egyben választóvonalat húz a kínai, illetve az indiai befolyásultságú kultúrák közé is. A felszín másik részét a folyóvölgyek alkotják. Az északi országrész nagyrészt hegyes, keskeny folyóvölgyekkel és meredek hegyoldalakkal. Egyedül a Vientiane-ban és a Sziangkhuang tartományban találhatók alföldek ezen a részen. Délen már jóval több síkvidék található. A Szavannakhet és Tjampatszak tartománybeli nagy alföldek alkalmasak a rizstermesztésre és az állattartásra is. A legdélebbi tartományok többsége szintén hegyes vidék. Az ország legmagasabb pontja a Phubia, ami 2817 méter magas, a legalacsonyabb pedig a Mekong völgyében található.[3] Éghajlat  Az ország a trópusi monszun éghajlati övbe tartozik. Három évszak alakult ki:
A monszun általában ugyanakkor, májusban érkezik, de vannak időbeli szélsőségek. Területileg sem egyenletes eloszlású a csapadék mennyisége. Az eddigi legmagasabb éves csapadékérték 3700 mm volt a Bolovens-fennsíkon, Tjampatszak tartományban. Vientiane 1700, Szavannakhet 1440, Luangprabang pedig 1360 mm csapadékot kap egy évben átlagosan. A hőmérséklet is hasonlóan szeszélyes lehet. A meleg, száraz évszak idején 40 °C is lehet a Mekong-völgyben, de januárban 5 °C-ra is lehűlhet a levegő a hegyekben.[3] VízrajzLaosz leghosszabb és legfontosabb folyója a Mekong. 1754 km hosszan a thai–laoszi határ is a folyó mentén húzódik. Az ország területén teljes egészében hajózható, ám a tengerrel való összeköttetést a Dong-vízesés megakadályozza. Ezenkívül jelentős még a Nam Ou nevű folyó is. A folyóknak a közlekedésben, az élelmezésben illetve a vízenergia-termelésben van jelentős szerepe. Ez utóbbi energiaforrás az ország szükségletének fontos részét képezi.[4]  Növény- és állatvilágAz országban több különleges, ritka élőlény található. A fő növényzetet az esőerdők képezik, melynek fáit a helyi lakosok házépítésre szokták használni. Az állatvilág több ritka, veszélyeztetett vagy csak erre a vidékre jellemző fajjal rendelkezik. Ilyenek az indonéziai tigris, az ázsiai elefánt, az óriás gaur. Néhány kihaltnak hitt állatot is itt fedeztek fel újra, például az Annamite nyulat a szaolát és a laoszi sziklapatkányt is.[4] KörnyezetvédelemLaosz domborzati térképe
A legkomolyabb környezetvédelmi problémák az erdőirtás, a talajerózió, az aszály vagy az árvizek a monszun szeszélyessége miatt. Az erdők megóvása miatt hozták létre a Nemzeti Természetvédelmi Területeket, melyekből jelenleg 20 darab van, és 29 000 km²-nyi területet fednek le. Ezenkívül tervbe vették még további 11-nek a létrehozását.[4] A jelenlegi 20 terület:
Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
