Lakszakállas

Lakszakállas (Sokolce)
A református templom
Lakszakállas címere Lakszakállas zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	község
Első írásos említés	1268
Polgármester	Ing. Mayer František
Irányítószám	946 17
Körzethívószám	035
Forgalmi rendszám	KN
Népesség
Teljes népesség	1203 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Terület	19,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 51′ 11″, k. h. 17° 49′ 38″47.853056, 17.827222Koordináták: é. sz. 47° 51′ 11″, k. h. 17° 49′ 38″47.853056, 17.827222
Lakszakállas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakszakállas témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Lakszakállas (szlovákul Sokolce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.

Fekvése

Lakszakállas Komárom vármegye területén, Komáromtól 20 km-re északnyugatra, Nagymegyertől 5 km-re keletre az Alsó-Csallóközben fekszik. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szilassal. Lakszakállas közigazgatási területe hosszan elnyúlik északkeleti irányba, egészen Madérétig. Délről és délkeletről Bogya, északkeletről Bogyarét, nyugatról Szilas határolja.

A falu mellett halad el a 63-as főút, mely Komáromot és Pozsonyt köti össze. Mellékút teremt összeköttetést Szilason át Ekeccsel (6 km).

Lakszakállas közigazgatási területe 19,42 km², mely két kataszteri területre oszlik:[2]

• Lakszakállas (Lak-Sokolec) – 7,56 km²,
• Túriszakállas (Turský Sokolec) – 11,86 km².

Élővilága

• 
  2023

A faluban 2023-tól egy gólyafészket tartanak nyilván, de költés még nem volt benne.[3]

Története

A mai település eredetileg két község, Lak és Túriszakállas volt.

Lak falut 1332-es pápai tizedjegyzék "Laak" alakban tartalmazza. 1428-ban "Lak al. nom. Zakalus" néven említik. A 14. században Lak a gróf Cseszneky család és kisnemesek birtoka volt. A Laky család 1387-től a 18. századig volt a birtokosa. A 17. században a törökök felégették, de újratelepült. Lakói mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel foglalkoztak.

Túriszakállas Szent Mihálynak szentelt temploma és plébániája már 1268-ban szerepel írott forrásban. Komárom várának tartozéka, majd a Thury család birtoka volt. 1412-ben az esztergomi érsekség zálogbirtoka. 1631-től a Püspöky család volt a birtokosa. A 18. században az Amadé családé, a 19. században a Ghiczyeké.

Vályi András szerint "Apátza Szakállos, Turi Szakállos. Két magyar faluk Komárom Várm. Apátza Szakállosnak földes Ura a’ Relig. Kintstár; Túri Szakállosnak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Ekecshez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik középszerűek."[4]

Fényes Elek szerint "Lak, magyar falu, Komárom megyében, A Csallóközben, a posonyi országutban, Thuri-Szakállas tőszomszédságában. Áll alsó és felső Lakból. Felső-Lak kiterjedése 1405 h., mellynek harmada szántóföld, harmada kaszálló, harmada legelő. Alsó-Lak 403 hold, mellyből 380 h. szántóföld, 23 h. pedig legelő és mocsáros hely. Vösztő puszta pedig, melly szinte ide tartozik, 82 holdra terjed s ez mind szántóföld. Mind a három határ földje kitünő termékeny, csakhogy a pozsonymegyei vizek a legelőkön és kaszállókon sok mocsárt képeznek; van egy Zsemlékes nevű nagy s hallal bővölködő tava is. Népessége a két Laknak 510 lélek, u. m. 408 ref., 94 kath., 8 zsidó. Reform. anyaegyház. Birtokosok: Pázmány, Csepy, Vágh, Szűcs, Farkas, Barthalas, Csiba, Bajcsy, Nagy, Halászy."[5]

"Thúri-Szakálas, magyar falu, Komárom vgyében, a Csalóközben, a posoni országutban, Komáromhoz 3 13 mfd. Róna határa 2711 hold, mellyből szántóföld 811 h., kaszálló és legelő 2000 hold. Földe igen termékeny porhanyós fekete agyag; – rétjei hires szénát s annyit teremnek, hogy felső Csalóköz is ide jár szénát vásárlani. Az urasági rétség Madé földének neveztetik. Legelője mocsáros. Lakja 119 reform., 100 kathol., 3 zsidó, s csak többnyire zsellérek és haszonbérlők, mert a határ curialis birtoka Ghyczy Rafael urnak, ki itt szép lakházat, kertet és szőlőt bir."[5]

1861-ben az egész falu leégett. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Lakszakállast és Túriszakállast 1940-ben egyesítették. 1938 és 1945 között Magyarország része volt. Mezőgazdasági szövetkezete ma is működik, öt községet tömörít.

Népessége

1910-ben Laknak 782 magyar, Túriszakállasnak 398 magyar anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1275 lakosából 1165 (91%) magyar és 80 szlovák nemzetiségű volt.

2011-ben 1218 lakosából 1106 magyar és 94 szlovák volt.

2021-ben 1203 lakosából 1027 (+18) magyar, 84 (+18) szlovák, 5 (+1) cigány, 4 egyéb és 83 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei

• Református templomának elődje az 1268-ban említett román stílusú Szent Mihály templom volt, melyet később gótikus stílusban átalakítottak. A 17. században a török megrongálta, ezután helyreállították és többször átépítették.
• A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomot egykor folyosó kapcsolt a szomszédos kastélyhoz. A templomon ma is látható az Amadék címere.
• A kastélyt az Amadé család építtette barokk stílusban, a 19. század első felében a Giczy-család klasszicista stílusban alakíttatta át.
• A falu központjában levő kis parkban állították fel az 1965-ös árvíz emlékművét, valamint egy kopjafát.
• Szabadtéri színpadát 2003-ban adták át.
• A község címerét, mely az 1854-ből származó címer alapján készült, 2006-ban szentelték fel.

Neves személyek

• Itt született 1807-ben Kovács József gyümölcskertész, református lelkész.
• Itt született 1854. február 7-én Bogdányi Mór magyar újságíró, író, lapszerkesztő, kereskedelmi tanácsos.
• Itt született 1898-ban Csallóközi Farkas Lőrinc festőművész.
• Itt született 1936. május 15-én Tok Béla tanár, helytörténész, muzeológus, a Duna Menti Múzeum egykori munkatársa.
• Itt hunyt el 1864-ben Borsó Vencel ferences rendi szerzetes.

Itt született 2000.május 29-én Mocsi Attila labdarúgó, a magyar válogatott és a török élvonalban szereplő Rizespor középső védője.

Kulturális élet

• Jácint Népdalkör
• Boncák Színpad
• Nyári Ifjúsági Találkozó
• EljátszLAK
• LAKikatlan
• MozgatLak

Gazdasága

• A szlovákiai Topagro mezőgazdasági rangsorolás alapján termelőszövetkezetét 2007-ben első hellyel jutalmazták.

Képtár

• 
  A községi hivatal épülete
• 
  A katolikus és református templom
• 
  A katolikus templom
• 
  Az 1965-ös árvíz emlékműve
• 
  A második világháborúban elesett lakszakállasi és szilasi lakosok emlékműve
• 
  Kopjafa a faluközpontban
• 
  Lakszakállasi utcakép

Testvértelepülés

A Wikimédia Commons tartalmaz Lakszakállas témájú médiaállományokat.

• Zalaerdőd, Veszprém megye

Irodalom

• 1970 Dunatáj 2/36, 3
• 1879 Válasz az „adiaphorák kérdéséhez" című vezércikk írója Garzó úrnak! Protestáns egyházi és iskolai lapok 22/14.
• Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. http://www.webcitation.org/query?url=http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls&date=2010-01-18+17:54:13
3. bociany.sk
4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
6. ma7.sk

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Az Új Szó cikke
• Kövesdi Károly cikke a Vasárnapban^[halott link]
• E-obce.sk