A lakatos hagyományos mesterség illetve foglalkozás. A lakatos eredetileg zárak, lakatok, kulcsok illetve épület- vagy bútorvasalások készítésével illetve javításával foglalkozó szakember volt.[1] Manapság vasból, acélból és egyéb fémes anyagból készült különféle lemezeket, idomokat, csöveket, vázakat és tartószerkezeteket munkál meg. Épületek és más építmények szerkezeti fémvázainak összeszerelését, felállítását és szétszerelését végzi.[2]
Története
A lakatosmesterség a középkorban vált külön a kovács mesterségétől. A lakatos a műhelyében munkapadon dolgozott, saját tűzhellyel vagy kis kohóval rendelkezett.
Kialakult hagyományos munkaeszközeinek köre is: kalapácsok, vésők és más kéziszerszámok, üllők, satupadok stb. Tevékenysége már több ágazatra bomlott szét (műlakatos, épületlakatos, géplakatos, karosszérialakatos stb.)[1]
fémlemez vágás és átalakítás céljára történő előkészítése;
könnyű acél- és fémszerkezetű ajtók, ablakok, rácsok, válaszfalak, lépcsők, korlátok, csőszerkezetű berendezések készítése, javítása, szerelése, beépítése;
vas- és alumíniumszerkezetű kapuk, ajtók és ablakok, korlátok, kazánok alkatrészeinek elkészítése, összeszerelése, föl- és leszerelése, karbantartása és javítása;
gépjárművek alvázának, vázszerkezetének, külső lemezborításának, szerelvényeinek elkészítése, szerelése, felújítása;
különféle közegek szállítására alkalmas vezetékek, vezetékrendszerek kialakítása, a különböző elzáró és szabályozó elemek beépítése, a kész vezetékrendszerek karbantartása;
vas- és fémszerkezetek elemeinek előrajzolása, lemezek, idomprofilok darabolása, a darabolt anyagok összeillesztése, csavarozása, anyagok hajlítása, formálása, alakítása;
az acélszerkezeti és karosszéria jellegű munkáknál esetleg hegesztési műveletek végzése;
gépek és berendezések rendeltetésszerű üzemképes állapotának biztosítása, váratlan meghibásodások okainak feltárása, elhárítása, illetve felújítási munkák végzése;
termékek minőségének és szerelésének ellenőrzése a műszaki leírás szerint.
