hu L%C3%B3cs%C3%A9r

Lócsér
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Csérfélék (Sternidae);
Nem:	Hydroprogne; Kaup, 1829
Faj:	H. caspia;
Tudományos név
	Hydroprogne caspia; (Pallas, 1770)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lócsér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsér témájú médiaállományokat és Lócsér témájú kategóriát.

A lócsér (Hydroprogne caspia vagy Sterna caspia) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó Hydroprogne nem egyetlen faja.

Egyes rendszerezések a Sterna nemhez sorolják, Sterna caspia néven.

Elterjedése

Mind az öt kontinensen honos, elsősorban a partvidékeken.

Megjelenése

Testhossza 47–54 centiméter, szárnyfesztávolsága 130–145 centiméter, testtömege pedig 500–750 gramm. Feje és tarkója fekete, tollazata kékesszürke és fehér.

Életmódja

6-8 méteres magasból figyeli vizet és onnan csap le a halakból álló táplálékára, de megeszi a rovarokat, valamint a gerincteleneket is.

Szaporodása

Fészkét kisebb-nagyobb telepekben, nyílt, köves, homokos, esetleg kevés alacsony növényzettel benőtt területekre építi. A fészakalja 2-3 tojásból áll, melyen mindkét szülő, felváltva 20-22 napig kotlik. A fiókák 30-35 nap után válnak önállóvá, de még a vonulási területen is etetik öket.

Kárpát-medencei előfordulása

Vonulása idején fordul elő Magyarországon, rendszeres vendég, a legtöbb megfigyelés a Duna-Tisza közén, illetve halastavaknál fordult elő.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
Burnie, David & Wilson, Don E. (editors) (2001): [Caspian Tern]. In: Smithsonian Institution Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife: 307. Washington DC & New York, Smithsonian Institution & Dorling Kindersley Publishing. ISBN 0-7894-7764-5
Collinson, M. (2006). Splitting headaches? Recent taxonomic changes affecting the British and Western Palaearctic lists. British Birds 99(6): 306-323.
Falla RA, Sibson RB & Turbot EG (1966) A Field guide to the birds of New Zealand. Collins, London (ISBN 0-00-212022-4)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Lócsér