Lápi sás

Lápi sás
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Palkafélék (Cyperaceae) Nemzetség: Sás (Carex) Faj: C. davalliana
Tudományos név
Carex davalliana Sm.
Szinonimák
Carex curvula Willd. ex Kunth [Invalid] Carex davalliana var. androgyna Döll Carex davalliana f. sieberiana (Opiz) Kük. Carex davalliana var. sieberiana (Opiz) Nyman Carex davalliana subsp. sieberiana (Opiz) K.Richt. Carex davalliana f. sieberiana (Opiz) Kunth Carex davalliana var. surrecta Wallr. Carex dioica var. davalliana (Sm.) Wahlenb. Carex dioicotrigona St.-Lag. [Illegitimate] Carex leucorhizia Dulac [Illegitimate] Carex recurvirostra Haller f. ex Steud. [Invalid] Carex reflexa Gaudin Carex scabra Hoppe Carex sieberiana Opiz Carex villosa Franch. & Sav. [Illegitimate] Caricinella scabra (Hoppe) St.-Lag. Maukschia scabra (Hoppe) Heuff. Psyllophora davalliana (Sm.) Schur Psyllophora sieberiana (Opiz) Opiz Vignea davalliana (Sm.) Rchb.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lápi sás témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi sás témájú médiaállományokat és Lápi sás témájú kategóriát.

A lápi sás (Carex davalliana) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj. Specifikus nevét egy angol származású svájci botanikusról, Edmund Davallról (1763-1798) kapta, aki először írta le a fajt.

Leírása

10–30 centiméter magas, évelő sásfaj. Sűrűn gyepes tövű, tömött telepet alkot, levelei serte formájúak, levele és szára háromszögletes, érdes. Kétlaki növény, így a termős és porzós virágú füzérkék nem egy növényen fejlődnek. Május-júniusban virágzik. A termős füzérkék 2 bibéjű tömlői 3–5 milliméter hosszúak, hosszú csőrűek, barnák, kissé görbültek, éretten a pelyvákkal együtt elválnak a füzérke tengelyétől. Elterjedésében szerepe van a madaraknak, amiknek a tollára a termés ráragad, így azt magukkal viszik nagy távolságokra is.

Élőhelye

Közép- és Nyugat-Európába Szibériából, Nyugat-Oroszországból és Kis-Ázsiából érkezett. Meszes forrás- és síklápokon, Közép-Európában szórványosan fordul elő, nálunk üde láprétek fogyatkozóban levő sásfaja. Németországban a veszélyeztetett fajok közé sorolják. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1]

Jegyzetek

1. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források

• Schauer-Caspari: Kirándulók növényhatározója M-érték Kiadó, Budapest ISBN 978-963-9693-23-4
• Növénykatalógus [1]^[halott link]
• Védett növények [2]
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-225868